Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Közlemények - Fábián József: Salgótarján téképeken
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ A MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A második katonai felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alappont-hálózatát, amely nemcsak a katonai topográfiai térképek igényeit elégítette ki, hanem a kataszteri felméréseket is szolgálta. A második katonai felmérés részben a napóleoni háborúk hatására keletkezett, amikor egy olyan térképet kívántak előállítani, amelyen a birodalom teljes területe összefüggően látható. Ennek elősegítésére a Cassini-féle szelvényezést és vetület- rendszert alkalmazták, ami szög- és távolságtartó vetület, szelvényei pedig mindig merőleges és párhuzamos határnak. A felmérést az osztrák császári hadsereg felmérési és topográfiai osztálya végezte el. A személyzet tisztekből állt, akik minden háborús helyzetben elhagyták a térképezési munkájukat és osztagukhoz vonultak be. Ausztria a XIX. század első felében meglehetősen sokat háborúzott, ezért a térképezés nagyon lassan haladt. A felvétel alapméretaránya 1:28 800 volt. A teljes Habsburg birodalom több mint 3300 szelvényből állt, ebből Magyarországra 1068 esett. Az Erdélyen kívüli Magyarország szelvényei eltérnek a birodalom többi tartományának szelvényeitől, mert itt megtartották a jozefiniánus térkép 24x16 bécsi hüvelykes méretét. A birodalom többi részét 20x20 hüvelykes szelvényeken ábrázolták. A térkép a magasságmegjelenítés alkalmazott módszere miatt helyenként rendkívül nehezen olvasható, sötét alaptónusú.4 Salgótarján környékének szelvényei 1855-ben készültek. (5. kép) 4. Eredeti kataszteri térképek A kataszteri rendszerek elsősorban adóztatási céllal jöttek létre, de ezen kívül szolgálták még a földbirtok-politikát és a területfejlesztést is. Az adóztatáshoz a földek adataira (terület, földminőség) volt szükség. Kezdetben ezeket bemondás, illetve becslés alapján állapították meg, később azonban az állandó kataszter bevezetése már az adatok pontos ismeretét igényelte. Ezen nyilvántartás adatait biztosították a részletes kataszteri felmérések. A magyarországi rendszeres felmérést 1856-ban kezdték meg. A felmérés intézménye - 1894-ig - az Állandó Kataszter volt. A földadókataszter létesítése érdekében megindított földmérés igazgatása a bécsi császári és királyi pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. A magyarországi feladatokat irányító szervezet 1867-ben átkerült a magyar pénzügyminisztériumhoz. A részletes felmérést földmérési felügyelőségek végezték. 4 http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorszag_masodik_katonaiJelmerese 229
