Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Természettudomány - Hír János–Pászti Andrea: Palaeosciurus ultimus (MEIN & GINSBURG, 2002) leletek a hasznosi ősgerinces faunában (A Palaeosciurus nemzetség első előfordulása a Kárpát-medencében)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYElJJ* MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. ban.20 A kettő között tehát durván hat millió év hiátus van. Egy másik lényeges körülmény, hogy a fent idézett szerzők fogmorfológiai és csonttani sajátosságok alapján arra következtettek, hogy a Palaeosciurus fajok nem erdők lombkorona- szintjében, hanem a ma élő „földi mókusokhoz”, azaz mormotákhoz, ürgékhez, vagy az észak-amerikai prérikutyákhoz hasonlóan a földön kotorékban éltek. A Palaeosciums nemzetség utolsó előfordulásainak áttekintésekor azt látjuk, hogy a nemzetség Spanyolországban és Anatóliában már a korai miocén során eltűnik, míg Közép-Európában a középső miocénig gyakori. A jelenségre egyelőre csak spekulatív magyarázat adható. Közép-Európa klímája a miocén során mindig humidabb volt, mint Dél-Európa, vagy Kis-Ázsia,21 így elképzelhető, hogy ezzel kapcsolatos a Palaeosciurus genus hosszabb fennmaradása. Spanyolország, Ebró-medence: Santa Cilia, MN1.22 Spanyolország, Vallés-Penedés-medence: San Mamet, MN4.23 Spanyolország, Calatayud-Teruel-medence: Navarrete del Rio, MN3.24 Németország, Bajor-medence: Ebershausen, MN6.25 Svájc, Észak-alpi molassz: Niderwis, MN6, valamint Palaeosciums ? Grat 930, MN8.26 Ausztria: Obergänserndorf, MN5.27 Görögország: Antonios, MN5.28 Törökország: Kinik 2, MN2.29 30 31 PALAEOSCIURUS TÉVES HATÁROZÁSAI A MAGYARORSZÁGI MIOCÉN FAUNÁKBAN 1. Felsőtárkány 3/2. A lelőhely újra vizsgálatáról közölt előzetes beszámolókban3031 Palaeosciurus sp. (?)-ként publikált anyagról később - gazdagabb leletanyag birtokában - egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a Spermophilinus 20 Suata—Alpaslan, 2010. 21 Fortelius et al, 2002. 22 Alvarez—Sierra et al, 1990. 23 Áldana—Carrasco, 1992. 24 Cuenca—Bescos, 1988. 25 Boon, 1991. 26 Kälin-Kempf, 2009. 27 Daxner-Höck, 1998. 28 Vasileiadou—Koufos, 2005. 29 Ünay et al, 2003. 30 Hir, 2001. 31 Hír et al, 2001. 211
