Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JJ* MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. tercebányai csempék között. A besztercebányain az alak arca sokkal fiatalosabb, inkább hasonlít fiatal fiúcskához, míg a salgói darabon látható alak ennél idősebbnek hat. A besztercebányai darabon a fej két oldalán csak egy-egy hajfürt látható. A ruházat nyaka a salgói csempén aprólékosabban díszített, ám az egymást keresztező pántok mindkét esetben megvannak. A címerpajzs két oldalán látható bojtok is csak a salgói heroldnál jelennek meg. Mivel a besztercebányai darab sérült, lezárása nem ismert, így nem tudjuk, a csempe felső részét díszítette-e gyöngysorkeretelés. A besztercebányai csempe a salgói előzményének tekinthető. Kalmár János ásatásán a füleki várban kerültek elő a salgói csempe méretben és kidolgozásban is teljesen megegyező analógiái. Ezek között találunk mázatlan, illetve többszínmázas darabokat is. A csempe háttere zöld-, az alak ruhája és a címer sárga, a herold haja, a keresztpánt és a címer sávjai viszont barnamázasak, a leleteket az ásató a 16. század első felére keltezte.69 A csempe további párhuzama Egerből ismert. A csempe zöld és sárgamázas, rajta a salgóihoz hasonló gyöngysorkeret látható, azonban néhány részletében eltér a Saigon találttól: az alak hajfürtjei elnagyoltak, kevésbé jól kidolgozottak, mint a salgói csempéken, emellett az alak ruházata is részleteiben eltér. Különbség van a ruházat nyaka és a pántok kidolgozottságában, ezek ismét kevéssé részletezők. Fodor László ezt a csempét a 16. század második felére keltezte. A kályhacsempe legnyugatibb analógiája Selmecbányán került elő, a Kammerhofnak nevezett területen. A csempe zöldmázas, s Jozef Labuda a 15—16. század fordulójára keltezte.70 Ez a csempe csupán a gyöngysorkeretben látható gyöngyök számában tér el a salgóitól.71 4. A pártázatot alkotó csempék - Kettős pártasoros csempék A salgói várból a pártázatot alkotó kályhacsempék egy újabb típusa került elő. A csempék fektetett téglalap alakúak, többségük rózsaszínre, kisebb részük fehérre égett agyagból készült, mázatlanok. Az alsó részen négykaréjos, jól kidolgozott rozettás-leveles minták láthatók, melyeket a száradáskor kisebb bekarcolásokkal - párhuzamosan bekarcolt 3 kisebb vonallal - díszítettek. Az oromcsempe felső részén szív, illetve levél alakú motívumok figyelhetők meg. (15. kép) A csempék érdekessége, hogy a fehér és a rózsaszínre égett darabok néhány részletben kissé eltérnek egymástól. A fehér színű csempék esetében ugyanis a rozetták kidolgozása elnagyolt. (16. kép) Bár még mindig négykaréjosak, a levelek már csak nagyvonalakban emlékeztetnek a rózsaszín csempéken látottakra. 69 HolCik, 1978. IX. kép 70 Labuda, 2005. 179. 71 Labuda, 2005. 180. 1. kép 193
