Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A csempén a szent jobbra forduló mellképe látható, kezében háromtollú gótikus kulcsot tart. Haja csigákba göndörödik, a homloka közepén látható kis göndör fürt pedig valószínűleg a tonzúrát hangsúlyozhatja. Szakállát hasonló módon, csigákba göndörödve ábrázolták. Az alak bő köpönyeget visel, mely azonban elöl nyitott, kezeinél bő redőkbe rendeződik. Köpeny alatt viselt ingét a készítő pontozással díszítette, melynek nyílását két sor apró gomb, s a sorok közötti horony teszi még díszesebbé. Az 1894-ben Besztercebányán, a Bothár-házban előkerült csempék közül öt mázatlan darabon volt megfigyelhető Szent Péter ábrázolása, azonban az itt talált és a salgói darabok részletei között számos különbség figyelhető meg. Dicsfénye kilóg a keretből, míg a salgói példányé mindössze érinti azt. Bár a szent itt is jobbra fordul, azonban kezében négytollú kulcsot tart. Hajfürtjei és szakálla jobban, aprólékosabban kidolgozottak. Az alak itt is bő köpönyeget visel, melyet azonban mellkasán pánt fog össze. A köpeny alatti ruhát nem gombok díszítik, az ingnek csak bő ráncai láthatók. Az Ébner-házban előkerült, Szent Pétert ábrázoló csempe kidolgozása már elnagyolt, az alak mellett mondatszalag látható, melyről leolvasható a szent neve. A csempéket a kutatáson Holl Imre és Voit Pál a 15. század végére keltezte.59 A füleki várból Kalmár János 1944-es feltárásából szintén ismert Szent Pétert ábrázoló kályhacsempe, mely részleteiben a besztercebányaival egyezik meg. Bár a kályhacsempéből mindössze a kulcs tolla és az aureola maradt ránk, ezen jellegzetes jegyek alapján rekonstruálni lehetett a teljes kályhacsempét. Az egyetlen eltérés a besztercebányaihoz képest a különböző mázak használata. A csempe mezeje zöld, a keret és az aureola sárga, míg a kulcs fekete mázú.60 Még a töredékekből is látható, hogy sokkal díszesebb, jobban kivitelezett, mint a Saigon előkerült csempe. Kalmár a csempét a 15. század végére datálta.61 62 Szécsényben 1983-ban az új kultúrház alapozását megelőzően folytattak ásatásokat a Kubinyi Ferenc Múzeum munkatársai Bodnár Katalin vezetésével. Az ekkor jelentős mennyiségben előkerült csempék között volt több, Szent Pétert ábrázoló darab is. Ezek mind méretükben, mind részleteikben teljesen megegyeznek a Saigon találtakkal. Bodnár Katalin az itt előkerült leleteket a csempékkel együtt előkerült leletanyag alapján a 15. század végére, a 16. század elejére keltezte.52 59 Holl—Von, 1963. 32. és HolCik, 1978. III. kép 60 Kalmár, 1959. 25. 61 Kalmár, 1959. 23. 62 Bodnár, 1988. 20. 190
