Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JX MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. borulnak, míg a mázatlan csempe esetében a fa elnagyolt, ágai sincsenek. Mindkét esetben az alakok és az almafa magassága megegyezik. A két csempét Holl Imre és Voit Pál a 15. századra keltezte.51 Szent Lászlót ábrázoló kályhacsempék A salgói várban egyetlen, Szent Lászlót ábrázoló fehér anyagú, mázatlan csempetöredék került elő. Azonosítása csak szent attribútuma, az alabárd alapján volt lehetséges. Mivel a darab részletei mind kiképzésükben, mind méretükben megegyeztek a Füleken talált párhuzaméval,52 így kijelenthetjük, hogy állított téglalap alakú csempéről volt szó. (9. kép) A Füleken előkerült csempén Szent László fején liliomos koronával van ábrázolva. Jobb kezében koronás országalmát, baljában alabárdot tart. Feje körül gyöngysor-keretelésű aureola látható. Bő, földig érő palástján mellén tagolt pánt látható. A térden alul érő bő ruhát a köpeny alatt öv fogja össze. Lábán széles orrú saru látható. A csempének zöld-, barna- és többszínmázas példányai is előkerültek. Utóbbin a szent zöld alapon sárga keretben, sárga köpennyel, koronával és alabárdnyéllel van ábrázolva. Az aureola szegélye, a haj és az alabárd feketemázas. Kalmár János ezeket a csempéket a mellettük talált érmek alapján a 16. század elejére keltezte.53 A csempe további párhuzamai ismertek Egerből. Ezeket a darabokat a füleki leletek segítségével sikerült kiegészíteni. Az itt előkerült töredékek kivétel nélkül többszínmázasak. Az egyik mázazása teljesen megegyezik a Füleken előkerült többszínmázas darabbal. A további töredékek - összesen három darab - pedig zöld-sárga mázasak. Kádár Zoltán a csempéket a 16. század első felére keltezte.54 Besztercebányán, a városháza rekonstrukciójakor 1996—1997-ben kerültek elő gótikus kályhacsempék, azonban ezek kidolgozásukban még messze álltak a Botár- és az Ébner-házakban talált daraboktól. A feldolgozó, Marta Mácelová szerint ezek a darabok még a 15. század második felében készülhettek.55 Közöttük volt egy szintén Szent Lászlót ábrázoló darab is, de a füleki és a korai besztercebányai darabok között jól láthatóak a különbségek. A két csempetípus csak az ábrázolt személy kilétében mutat azonosságot.56 51 Holl—Von, 1963. 45. Gruia, 2009. 108. és 226. kép 52 Kalmár, 1959. 24. 53 Kalmár, 1959. 24. 54 Kádár, 1952. 70. 55 Mácelová, 2005. 213. 56 Mácelová, 2005. 215. 4 kép 188
