Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Irodalomtörténet - Juhász Csilla: A szerelem rossz útjai, vagy hogyan szerettek a realizmus irodalmának kiemelkedő alakjai?
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEIJl*L MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. ralis életproblémája körül a kívüle álló világgal, a sorssal... ebben a küzdelemben a hős vagy elbukik, vagy súlyos árat kell fizetnie, amely majdhogynem kétségessé teszi győzelmét, megmaradását.”22 A szerelem bizonyos értelemben szándékainktól függetlenül lobban föl bennünk, hiszen a magánélet drámájához tartozik, hogy Phaidra (Euripidész tragédiájában így szerepel) beleszeret mostohafiába, s ez az állapot az őrültségig is fokozódhat. Külső szemlélőként megérthetjük a szerelmest, vagyis Phaidrát. Nem kárhoztatjuk szerelméért, inkább csodáljuk. Phaidra alakjában halhatatlan drámai hős teremtetett. Tragikus hős, mert elköveti a tragikus vétséget, ami lényegében a házasságtörés. „A házasság szentségének parancsa a görögök álláspontja szerint csak a nőkre vonatkozhatott. ”23 Azonban ezt nem követi el tetteiben, hiszen az egész művön át csupán érzelmei irányulnak mostohafia felé. „Az ember önmegvalósításának humanista eszméjétől viszont elválaszthatatlan, hogy szerelmi vágyainak követése, kielégítése miatt nem érez bűntudatot, hogy úgy véli, a szerelem önmagában nem lehet bűn. Phaidra azzal, hogy mostohafia iránt lobban szerelemre, máig érvényes tabukat sért meg. ”24 „A néző, olvasó mégis Phaidrával azonosul. Meg is értjük szerelmét, tudva azt, hogy érzelmeinknek nem parancsolhatunk, s azt is átérezzük, hogy mindenkivel, tehát velünk is megtörténhetik, hogy szerelmi érzéseink törvényeket, tabukat sértenek, s tragédiához vezetnek. ”2S Phaidra belepusztul a meg nem élhető szerelembe. A kor erkölcse, amelyet magáénak érez, amellyel teljesen azonosul, nem engedi számára, hogy kövesse vágyait, még ha érzelmei esetleg viszonzásra is találnának. A bűntudat akkor sem hagyná élni, ezért helyzete mindenképpen kiúttalan. Phaidra a hűséges feleség szerepét érzi igazi énjének, s nem tudja elviselni, hogy mások másként lássák őt. „Ezért kell az öngyilkosság. ”26 Racine szerint „Phaedra sem nem egészen bűnös, sem nem egészen ártatlan; végzete és az istenek haragja folytán sodródik törvénytelenül olyan szenvedélybe, amelytől elsőnek ő maga borzad el. Minden erőfeszítésre kész, hogy azt legyőzze; inkább meghalna, semmint hogy bárkinek is bevallja. Mikor mégis kénytelen titkát felfedni, olyan zavarral beszél róla, amelyből világosan kitetszik, hogy az inkább az istenek büntetése, mintsem saját akaratának megnyilatkozása. ”27 Az események részletesebb és kronologikus sorrendű felvonultatásával mélyebben ismertetem a mű cselekményét, hogy jobban megismerjük a hősnőt. Racine Phaedra (1677) című művében kora kötelező illemének jegyében „átalakította a 22 Mihályfi, 1987. 114-115. 23 Mihályfi 1987. 120. 24 Mihályfi 1987. 120-121. 25 Mihályfi 1987. 121. 26 Mihályfi 1987. 122. 27 Racine, 1992. 5. 174
