Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Irodalomtörténet - Juhász Csilla: A szerelem rossz útjai, vagy hogyan szerettek a realizmus irodalmának kiemelkedő alakjai?

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JlX MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

műket, azonban cselekedeteikben a társadalom romboló hatása nyilvánul meg. „Balzac írásaiból nyilvánvalóvá válik, hogy a nagy klasszikus irodalom rögzítette a megmásíthatatlan tényállást: a nemesek és kalandorok kénytelenek voltak belépni a rendszerbe és eltaposni érzelmeiket; a hőstettek és a kalandorok kora véget ért; a világban élni és forgolódni kemény megpróbáltatássá vált a nagyok és tiszták számára egyaránt. A szerelmek és hősi cselekedetek világa a magánélet poklává alakult át, és a nagy Barokk egyéniségnek el kellett fogadnia az Állam törvényét. ”IS

A korszak legnagyobb festője, a modern realista ábrázolás megteremtője Gustave Courbet (1819—1877). „Vele indul el a realizmus.”16 Híres festménye összefüggően szimbolizálja a realizmus korabeli társadalom különféle rétegeit. Címe: A műterem (1855). A kép középpontjában látható maga a festő, mellette egy parasztgyermek. A mögötte álló ruhátlan női alak a Múzsa megszemélyesítője. A kép bal oldalán a szegénység képviselői (pap, vadász, bohóc, vándorkereskedő, prostituált) tűnnek fel. A kép jobb oldalán egy polgári házaspár ábrázolja a Világi Szerelmet, egy fiatal pár a Szabad Szerelmet, rajtuk kívül többek között Bruyas a Mecénás, Proudhon a Társadalomfilozófia allegóriája.17 18

1. kép: Gustave Courbet: A műterem (1855)18

15 Duby—Mandrou, 1975. 463.

16 Duby—Mandrou, 1975. 463.

17 http://hu.wikipedia.org/wiki/Gustave_Courbet (2010.03.23.)

18 A kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gustave_Courbet (2010.03.23.)

171