Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Irodalomtörténet - Juhász Csilla: A szerelem rossz útjai, vagy hogyan szerettek a realizmus irodalmának kiemelkedő alakjai?

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

hez igazodik. A parasztság létszáma egyre növekszik és egyre inkább rétegződik (jövedelem arányában). Erősödő nacionalizmus jellemzi a magyar társadalmat. Egyre nagyobb létszámú munkásság jelenik meg az iparosodás következtében. Politikai hatalomból kirekesztettek bomlasztják a politikai élet szilárdságát: nemzetiségek (egyre inkább bírálják a nemzetiségi törvényt, nagyobb önállóságot követelve), munkásság, polgári radikálisok.5

Mint szó esett már róla, ez az irodalom nagy százada. A korszak magyar regényeiben is megjelenik a társadalmi helyzet, a dzsentritéma az 1900-as évek környékén. Ezt példázza többek között Móricz Zsigmond Rokonok (1932) című regénye, romantikus és realista vonások ábrázolásával. Magyarországon változás figyelhető meg Móricz korában, amely a kiegyezéssel indult meg. Torz fejlődés mutatkozik. A vezető réteg máshogy áll az országhoz - saját hasznuk fontosabb az ország sorsánál. A regény szereplői a dzsentrik, azaz elszegényedett nemesek, akik a politikai szerepüket vissza akarják szerezni. Ennek érdekében mindenre képesek - önérdekből cselekszenek. Csupán céljuk eléréséért házasodnak a polgári réteggel. Közpénzeket felhasználnak, sikkasztanak. Korrupciót is folytatnak.

Mindezek alapján a regény több szempontból hasonlít a korszak másik kiemelkedő, francia regényéhez. Ez Stendhal Vörös és feketéje. Itt is korrupció folyik és torz társadalmi világ van kibontakozóban. Elsősorban azonban a női karaktereket vizsgáljuk. Szentkálnay Lina és de Rénalné hasonló jelleműek. Mindketten szelíd, erkölcsös és önfeláldozó feleségek; a családjukért élnek. Mindenben támogatják férjüket, ott állnak mögöttük sikereik elérése közben. Míg Lina végig csak férje iránt érez szerelmet, de Rénalné esetében már feltűnik a házasságtörés esete. Mivel megszállottan vallásos és naiv, bűnként fogja fel, hogy férje helyett más - egy nála fiatalabb férfi - iránt érez lángoló szerelmet. Viszont nem tarhatjuk erkölcstelennek, mert megérthetjük cselekedeteit.

A század másik kiemelkedő magyar írója Madách Imre, aki Az Ember tragédiájában több esetben foglalkozik a nők árnyaltabb bemutatásával Éva karakterén keresztül. Megjelenik férjét szerető családanyaként, később már az egyre erkölcstelenebbé és bűnősebbé váló világ tipikus női karaktereit testesíti meg (megcsalja férjét, közönséges prostituált, érzéki örömöket hajszol, de ugyanakkor bátor és harcos jellem is). Ilyen, hasonló és sokszínű jellemű nőket fedezhetünk fel a korszak nagy francia regényeiben is.

Ebben a tanulmányban szakdolgozatom részleteit mutatom be, amelynek témája a 19. század második felének világirodalma, ezen belül is a francia irodalom. Azt vizsgálom, hogyan jelenik meg a szerelem a 19. század második felének francia realista irodalmában. Úgy gondolom, a francia regényekben ábrázolják a legélesebben a szerelmet és annak különféle változatait. Ezekben tulajdonítják ugyanis a szerelemnek a legnagyobb jelentőséget, sokszínű karakterek felvonul5 http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/24het/tori/tori24.html (2012.06.19.)

168