Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYElJ Jk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. tarjánban ez a szakasz láthatóan 1910-ig tartott, amikor a növekedés megtorpant, többek között a bányászat déli irányba (Nagybátony, Kisterenye) vonulása mi­att (ipari szuburbanizációja miatt? ). Majd a következő szakaszban, 1920-tól egy mérsékeltebb növekedés vette kezdetét. A népességtöbblettel járó városodás persze még nem városiasodás. Városi sze­repkörök nélkül „csak” „falu bányával és gyárral”. A német geográfiában hono­sodtak meg a városhierarchia vizsgálatok, hivatkozási alapot jelentenek minden hasonló célkitűzéshez. Walter Christaller vezette be a központi hely fogalmát. Egy­úttal a város környezetére gyakorolt hatását (életforma, életstílus), az agglomerá­ciót és a vonzáskörzetet elemezték/elemzik írásaikban (Verdichtungsräume). A város és vidék közötti viszony alapvető felvetés. A városi szerepkörök vidékre eső hányada, mely alkalmas a városi funkciók súlyának és „volumenének” mérésére, jelenti az ilyen analízisek egyik aspektusát, melyet a Beluszky Pál által javasolt változókkal, metódussal, egy egyszerű számítással végeztünk el (2. táblázat).35 36 37 38 39 Mérőszám Salgótarján Balassagyarmat Losonc Lélekszám, 1910 13726 10682 11537 ellátott ellátott az ellá­ellátott ellátott az ellá­ellátott ellátott az ellá­lakos vidéki tottakból lakos vidéki tottakból lakos vidéki tottakból lakos vidéki, % lakos vidéki, % lakos vidéki, % Kereskedelemből élő kereső, 191040 17207 3481 20,2% 33626 22944 68,2% 34742 23205 66,8% Közszolgálati kereső, 1910 14600 874 6% 39515 28833 73% 27748 16211 58,4% A házicselédek száma, 191041 15454 1728 11,2% 32354 21672 67% 37489 25952 69,2% Az ügyvédek száma, 191042 13465-261-1,9% 37703 27021 71,7% 51169 39632 77,5% A pénzintézetek bankbetétállomá­nya, 190943 15964 2238 16,3% 63926 53244 83,3% 70160 58623 83,6% A középiskolai tanulók száma, 1909/191044 32579 18853 57,9% 58665 47983 81,8% 70374 58837 83,6% A telefon előfizetők száma, 19114S 14708 982 6,7% 17837 7155 40,1% 39742 28205 71% 2. táblázat: A városi szerepkörök súlya és volumene a településeken 1910-ben (fő) (saját) 35 Urbanizációs szakaszokról lásd Izsák, 2003. 22—28., Gaebe, 1987. 22—155. 36 A 1860-as és 1870-es évek társadalomtörténeti (történeti szociológiai) értelmezése: Szederje­se 2008. 509-519. 37 Christaller, 1966. 38 Gaebe, 1987., Klug, 2010. 39 Beluszky—Győri, 2005. 135. 40 1910. évi népszámlálás. A népesség általános leírása községenként. 41 1910. évi népszámlálás. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként. 42 Magyarország Tiszti Cím-és Névtára 1910. 43 A Magyar Szent Korona Országainak Hitelintézetei az 1894—1909. években. 44 Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. 45 A Magyar Posta, Távírda és Távbeszélő Statisztikája az 1911. évről. Általános statisztika. 16

Next

/
Thumbnails
Contents