Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Bátki József szakrális alkotásai Salgótarjánban
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. színesen, népviseleti megőrzéssel, amint az architektúrához illeszkedve hajladoznak a zárókő helyén készült Krisztus nagy alakja felé. Kerek, zárt, bensőséges művészi alkotás. Látásán hirtelen nem is tudja, mi lepi és fogja meg az embert. Talán a kép nagysága vagy kompozíciója, a tökéletes rajzbeli elgondolás, vagy pedig a színek pasztellszerűsége, az üde, friss színakkordok, vagy - a legvalószínűbben - mindezeknek tökéletes harmóniájából áramló igézet?.. Igézet! Úgy hisszük ez a legmagyarázóbb kifejezés erre a falképre, amely a hívőt mindjárt a belépésnél meg fogja, háborgó lelkét a külvilágból az Ég felé emeli, betölti nyugalommal, elárasztja az áhítat melegségével és bűnbocsánatáért esdeklőn térdre kényszeríti. Hála illeti meg a mecénáshölgyet: özv. Szakács Józsefnét, hogy a jelentékeny anyagi áldozattal járó templomépítésen kívül erre a művészi alkotásra is áldozott, miáltal értékes műemlékkel gyarapította szűkebb és tágabb hazáját és módot nyújtott az alkotóművész kivételes tehetségének mintegy újjászületésére. Mert hiába hirdetik nevét BÁTKI JÓZSEF Szandelfrockban, Krisztinában, Budapesten, Pestújhelyen, a pannonhalmi apátságban, sőt szűkebb hazájában: Zagyva községben hasonló, tökéletes, elismert művészi alkotások, ha újabb alkotások lehetőségétől az utóbbi évek folyamán elszigetelte a szűkkeblűség, sok esetben a hozzá nem értés, a rossz- indulat és az epigonoknak és „művészetpártolóiknak” a művészet templomában ismeretlen, méltatlan és tülekedő dobverése. Az idő ma mindennek inkább kedvez ugyan, mint műpártoló gesztusoknak, de kétségtelen, hogy egy kompozíció megalkotása bajosan mehet végbe másként, mint mecénás alátámasztásokkal. Az első feltétel természetesen a megfelelő tehetség, akinél a kompozíciós forma belső mondanivalók szükséges formája, de mit ér a legragyogóbb tehetség is, ha ily célzatú elgondolásainak, vagy tervezeteinek az a sorsa, hogy csodavárón a műteremsarokban kénytelen helyet foglalni. A falkép esetében a helyzet ma is az, ami mindig volt: freskó ma sem születhet másként, csak ha megrendelő jelentkezik, aki erre a célra templom, középület vagy magánpalota falait átengedi s a festő maga mögött érzi az erkölcsi mellett az anyagi siker lehetőségét. BÁTKI JÓZSEF művészete mindig ezt a nemes és magas műfajt kereste és keresi ma is s miután az utóbbi idők mostohasága e téren nem foglalkoztatta, kénytelen volt tehetségét - mint a legtöbb mai művész - a felvevő, kispénzű, piac keresletének igényeihez igazodva elaprózni. Ezek az apróságok természetszerűen nem hozhatták meg neki azt a sikert, melyet méltán megérdemel s mint a Padi László Társaság tagja, ezen művészcsoport együttes kiállításai révén elért sajtósikereihez Budapesten hozzászokott. Ebben közrejátszik nagyfokú szerénysége is, mely sohasem engedte az önreklámozás hasznos, de mindenképpen ildomtalan mezejére s azért lehetséges az, hogy még szűkebb baráti köre sem igen tudja sikereit, hogy - példának okáért - mint szobrászművész is, a Műcsarnokban 1932-ben rendezett reprezentatív kiállításon művével elvitte az egyetlen szobrászdíjat kilencven arrivált szobrász elől. Jól ismerve őt, tudjuk, hogy szerénysége ezen mindenben jogosult méltatás ellen is tiltakozni fog, de úgy éreztük, hogy a krónikás kötelessége és hűsége ellen vétettünk 155
