Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Bátki József szakrális alkotásai Salgótarjánban
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEIKUL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. mekét, Szent Imre herceget ábrázolja a másik üvegablak.9 A Kisboldogasszony templom szentélye a szüzesség szimbóluma. Mária, aki szeplőtelenül fogant, Szent Imre és Margit tisztasága méltó szereplői a templom legszentebb részének. Salgótarján: Izraelita templom falfestményei Bátki József 1924-ben kapta meg a felkérést a salgótarjáni izraelita templom kifestésére, amelyről szintén beszámolt a helyi sajtó. A zsinagóga alapkövét 1901 augusztusában tették le, s a következő év szeptemberében már fel is szentelték a templomot.10 A salgótarjáni zsinagóga belső teréről, annak falfestményeiről semmiféle képi ábrázolás nem maradt fenn, csak a Munka folyóirat 1927. október 1-jei száma ír róla rendkívül részletesen Bátki József művéről: „Művészi munka városunkban - Hetekkel ezelőtt megírtuk, hogy a helybeli izr. hitközség megbízta Bátki József Budapesten élő, helybeli származású festő- és szobrászművészt a zsidó templom belső festésére. A hatalmas terv, melyet a munka elvállalása előtt a művész bemutatott a hitközség vezetőinek, teljes megelégedést hozott, pedig a kis rajzlapon szépen kidolgozott terv nem is engedte sejteni azt a mesteri alkotást, melyet az immár csaknem teljesen elkészült falak mutatnak. A zsidó templom megfestése nem volt könnyű feladat. Mutatósat, művészieset alkotni akkor, midőn a zsidó rítus nem engedi meg a művész fantáziáját szabadon csapongani, hanem megköti azt, nehéz dolog. Előírja pl, hogy arcok, alakok festése tilos. Szimbolikus jelenségek, mint pl. az égő csipkebokor, a tízparancsolat megjelenése stb. megfestése van csupán megengedve. A meglevő keretekbe beillesztve az új koncepciót. Meghagyni a régi oszlopokat, tóra szekrényt stb. mindannyi akadály, melynek mesteri elhárítását állapíthatjuk meg a művész jelen munkáján. A templomba lépőt káprázatos, élénk színezésű, görög, egyiptomi és magyar motívumú girlandok festői színpompája fogadja. A régi sötét oszlopok, melyeknek tetején bádogformák voltak, mintha eltűntek volna s helyükbe szép oszlopokon a lótuszvirágszerű ornamentika, valamint az összekötő részek, egyiptomi ízűek, magyaros zamattal. A minden keret és határ nélkül szabadon elhelyezett Thóraszekrény (oltárszek9 Az ifjú hercegnek lelki vezetője Szent Gellért volt, így joggal mondhatták róla már életében, hogy ő volt az, „akit szeretett Isten és tiszteltek az emberek”. A hagyomány szerint Imre imáit meghallgatva, Isten a legkedve-sebb áldozatnak a szüzességet jelölte meg, amelyet neki adhat a herceg, s amelyet Imre boldogan ajánlott fel neki szíve oltárán. 10 A zsinagógák legfontosabb eleme a frigyszekrény, mely megfeleltethető az egykori szentély legbelsőbb helyi-ségének, a Szentek Szentjének, ahol a frigyláda állt. A frigyszekrényben a zsidó vallás legszentebb könyvei, a Tóra, azaz Mózes öt könyvének tekercsei találhatók. Olyannyira nagy becsben tartják a tekercseket, hogy azokat gazdagon hímzett ruhákba öltöztetik, ezüstből vértet és koronát helyeznek el rajtuk. A frigyszekrényt függönnyel takarják el. Mindenhol megtalálható a tóraolvasó asztal, az almemor. Ugyancsak elengedhetetlen tartozéka a zsinagógának az örökmécses és az előimádkozó pulpitus, ahonnan az istentiszteletet vezetik. 149
