Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Kazareczki Noémi: „A mezőváros szolgálatában” Városi identitástudat egy szécsényi hivatalnok dinasztia történetének tükrében
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JUL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. mennyezetig érő karácsonyfát. Alatta mindenki számára becsomagolt, névjeggyel ellátott ajándékok. Azután vacsorához ültünk, még böjt volt, húst nem ettünk. Töltött tojás, rántott hal és mákos bejgli került az asztalra. A vidám vacsora után karácsonyi énekeket zongoráztam, ahogy tudtam, majd társasjátékokat játszottunk, még el nem jött az éjféli misére menés ideje...’’30 A posta helye állandósult a városháza épületében. Az ezzel kapcsolatos legközelebbi adat 1939-ből származik, amikor egy újabb szerződést kötöttek. Dr. Simo- nyi Sándor jegyző ismertette a képviselőtestületi gyűlésen, hogy a postahivatal és az elöljáróság haszonbérleti szerződése 1939. május 1. - 1945. április 30-ig van életben, évi 600 pengő bérleti díjért.31 A második világháborúban sok nehézséget kellett megoldani. Állandó telefon- szolgálatot rendeltek el, ugyanakkor sok egymásnak ellentmondó rendelkezés érkezett. A forgalom nőtt, s az ügyfelek egyre elégedetlenebbek voltak. Ötvenöt telefon-előfizető volt, kézi kapcsolás, kézi kurblizás, homokórával. Szécsény három hetes ostroma alatt a posta is megsérült, felszerelése tönkre ment, hónapokba telt, még mindent sikerült pótolni, bár a harcok után két héttel már működött a posta. A munkatársak létszáma is bővült: először Halmos László- né, majd Kékkői Lászlóné erősítette az intézményt. 1946. szeptember 15-én azonban megjelent a postaigazgatóság kiküldöttje és közölte Niedermann Etelkával, hogy mivel már negyven éve dolgozik, azonnali hatállyal adja át a hivatalt és nyugdíjba küldik. Lánya, Ida visszaemlékezése alapján egy köszönő, elismerő szó nem hangzott el. Ezt az „eljárást” édesanyja nem tudta sohasem feldolgozni. Ezután már csak a háztartást vezette 1960-ban bekövetkezett haláláig.32 így Niedermann Vilmos családja és a postahivatal hatvan éves közös története ezzel az intézkedéssel véget ért. Etelka testvére, Niedermann Imre ugyan nem szécsényi hivatalban teljesített szolgálatot, de kiemelkedő pályafutása okán nem hagyható ki jelen tanulmányból. 1893. okt. 10-én született Szécsényben. Iskoláit Balassagyarmaton, Pécsen végezte, ott érettségizett a ciszterciek főgimnáziumában 1913-ban, majd a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen filozófiát, magyart, történelmet tanult. Közben Szegeden a szerb-bánáti Vagyonközösség Internátusában nevelő volt. Az I. világháborúban 1914 októberétől 1918 novemberéig szolgált, majd 26 hónapot töltött orosz fogságban. Gyakorló tanárként az 1924—25-ös tanévben Balassagyarmaton működött. 1924-től Nógrád vármegyei főlevéltárosként Balassagyarmaton élt. Felvidéki és nógrádi történettel, valamint a délszláv-magyar kapcsolatokkal foglalkozott. Balassagyarmaton a Legényegyletben 1928—1940 között 16 történelmi tár30 Wolf, 1988. KFM 142-90. 31 NML V. 503. 12. kötet. 32 Wolf, 1981. KFM K6-81. 133
