Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Szirácsik Éva: A Koháryak építkezései a Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokaikon a 18. század első harmadában
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYE]lJJl MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. Koháry II. István - családi örökségként kapott - értékrendjének központi magjába tartozott vallásossága, buzgó katolikus révén sajátos karaktert adott birtokainak. A ferences szerzetesek nem érezték magukat gyökértelenül Szécsényben és Füleken, amikor Koháry visszahozatta őket a törökök kiűzése után. Bőkezű do- nátornak is bizonyult, hiszen a két város ferences temploma és a kolostorok sem épülhettek volna fel anyagi támogatása nélkül. Magáért és családtagjaiért sűrűn mondatott misét, s alapítványt tett halála utáni misemondásra. Mindezzel az időközben kisebb-nagyobb átalakításon keresztülment templomok fennmaradását is nagyban szolgálta. A török kori pusztítások következtében a Koháry-birtokokon számos templom vált a pusztítás áldozatává. Többek között Karancsság falut teljesen lerombolták, temploma elhagyatott volt éppúgy, mint például a varsányi. A szécsényi Szűz Mária Mennybemenetele templom teljesen leégett, tető nélkül állt a török hódoltságot közvetlenül követő, 1688. október 6-ai canonica visitatio idején.12 A templomot újjáépítették, de Szécsényben az 1719. évi tűzvészben a kolostor és a templom is kárt vallott. 1725-re a kolostort helyreállították és a téglatorony is régi szépségében állt, de másik négy tornyocskát is építettek hozzá. Ekkor „az egykor mesteri munkával készült tágas templom is felemelkedik” Koháry II. István bőkezűségének köszönhetően.13 A szécsényi Szentlélek kápolnát is teljesen elpusztították, amely a városon kívül helyezkedett el. A Rákóczi-szabadságharc után egy oltár volt benne, katedrája fából készült, és festett képeket láthattak az oda érkezők. Falazata kőből készült. Mennyezete az 1715. évi országgyűlés idején még boltozatos volt, de azt követően fafödémesre cserélték, és zsindellyel fedték. Két évvel a Forgáchokhoz való visszakerülés után, vagyis 1726-ban a ferencesek átadták a kápolnát a ludányi plébánosnak.14 A korábban zálogbirtokos Koháry adakozását azonban a régi-új birtokos család nem követte. Mindezt érzékeltethetjük egy Heves megyei példával. Amikor ugyanis Szécsénnyel együtt Gyöngyös város is kikerült Koháry II. István kezeléséből, a gyöngyösi előjárók azt remélték, hogy az új földbirtokos Forgách család is olyan nagylelkű támogatást biztosít számukra, mint Koháry, de csalódniuk kellett. Talán ez vezetett oda, hogy a Szentlélek kápolna a ludányi plébánia fíliája lett. Miután Szécsény kikerült a Koháry-birtokok közül Fülek vált egyfajta központtá. A füleki kőbánya kövéből elkezdték újjáépíteni a templomot, ebből az anyagból készült egyébként korábban a ferences kolostor alapja is.15 12 Galcsik—Tóth, 2004. 126-127. 13 Radványi, é.n. 155. 14 Galcsik—Tóth, 2004. 102., 127-129. 15 Radványi, é.n. 111. 86
