Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Racs Csaba: A falakon innen, a sorompón túl – A város olvasata egy „munkásnő” narratív konsrukciójában
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGY^J J^MßZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. A következő tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy egyetlen narratívkonstrukció alapján és egynémely nemzetközi (értsd nyugati) modell segítségével felvillantsam a 20. századi városi munkásság életmódjával, térhasználatával kapcsolatos társadalmi problémákat, illetve az ezeket megjelenítő helyi és hivatalos diskurzusokat. Célkitűzésemet az „új történetírás” irányzatai, elsősorban a léptékváltást hirdető mikrotörténelem keretin belül értelmeztem. Jacques Revei Történelem földközelből című tanulmányában a mikrotörténelem feladatát következőképpen határozta meg, a mikrotörténelem „mindenekelőtt arra szolgál, hogy egy adott sors - egy ember, egy közösség vagy egy-egy életmű sorsa - mentén megragadjuk a viszonyok összetett szövedékét, azoknak a tereknek és időknek a sokféleségét, amelyekbe az beleíródott.”1 Mikroszkópom objektívjét a városi munkásságra és életformájára állítottam. Dolgozatom kulcsszavai a város és munkásság, valamiképpen az azonosulásról szólnak. Az identitás kérdése újabban mindkét témában előtérbe került. Az E. P. Thompson kulturális osztályfogalma hatására új lendületet vett munkásságkutatások a munkásságot mint kulturális tapasztalatot és intézményesült célokkal rendelkező történelmi konstrukciót vizsgálják.1 2 Az osztály hagyományos fogalmával szemben, mely a munkamegosztásból és a termelési viszonyokból indult ki, Thompson a munkásság önnön tudatára ébredésének aktív folyamatát („making”) tekintette a korai kapitalizmus legfontosabb társadalomtörténeti eseményének: „Ez először is abban nyilvánul meg, hogy megnő az osztálytudata, ami a különféle munkástömegek közti érdekazonosság tudatát jelenti más osztályok érdekével szemben. És másodszor az ipari (a munka-) szervezet és a politikai formák megfelelő növekedésében rejlik. ”3 Gyáni Gábor szerint „amíg nem alakul ki az osztálytársadalom fogalma, benne az egyes osztályok fogalmi konstrukcióival, éppúgy nem beszélhetünk munkásosztályról, mint ahogy polgárságról sem.”4 A munkás- osztály fogalmi konstrukciója nem egy posztmodern, mikrotörténeti elemzést 1 Revel, 2001. 15. 2 Thompson, 1968. 3 Thompson, 1968. 194. 4 Gyáni, 2003. 9. A FALAKON INNEN, A SOROMPÓN TÚL A VÁROS OLVASATA EGY „MUNKÁSNŐ” NARRATÍV KONSTRUKCIÓJÁBAN RÁCS CSABA 61
