Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Múzeumpedagógia - Zentai Evelin: Miképpen kapcsolódik össze a műelemző és a gyakorlati alkotó munka? – A Pásztói Múzeum „Pásztói évszázadok” című helytörténeti kiállításának szemszögéből nézve

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEuLkMÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

Szükséges anyagok: (függ a korosztálytól is) címerpajzs sablonok, motívum sablonok, A3-as Dipa, olló, ragasztó, színes papírok, festékek, ecset.

Véleményem és tapasztalataim szerint nagyon fontos a tárgykészítésnél az, hogy előtte, a mi esetünkben a címertan néhány vonatkozásával, a helytörténettel megfelelően meg legyen alapozva. így a gyerek érti a feladatot, el tudja helyezni térben és időben, információkhoz jut játékos formában és még haza is vihet a múzeumból egy olyan tárgyat, amit ő készített. Ezek a tárgyak kiemelt jelentőséggel bírnak a számunkra nemcsak azért, mert ők készíthették el, hanem azért is, mert van megfelelő háttértudásuk a tárggyal kapcsolatban, egy különleges helyen, egy szakember segítségével alkothatták meg, emellett még játszhattak, jól szórakozhattak, élményekkel gazdagodhattak.

Fontos elvnek tartom azt is, hogy a foglalkozások, mind a műelemző, mind gyakorlati órák, kreatív és játékos formában kérjék számon a látottakat, hallottakat, mindeközben figyelve az élményszerű ismeretátadás szükségességére is.

Foglalkozásaink célja, hogy a gyerekek játékosan és ne kötelezőérvénnyel „tanulják” meg az átadott ismeretanyagot. A játékkal megszerzett tudás jobban megmarad mind a kisebb, mind a nagyobb tanulók fejében és az élményekkel tarkított órára, az ismeretanyagra könnyebben tudnak visszaemlékezni.

Fontosnak tartom, hogy a gyakorlati-alkotómunka tegye ki a foglalkozások nagy részét, kb. 70-80 százalékát, hiszen a vizuális megismerés elősegíti a tanulás/ tanítás könnyebb menetét.

257