Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Múzeumpedagógia
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI JJ* MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. A mollusca-fauna vízi és szárazföldi fajokból áll. A víziek (14 faxon) az összegyedszámnak mintegy felét (48 %) adják. A fajok közt folyóvízi, áramló- és állóvízben egyaránt előforduló, valamint kisebb állóvízre jellemző elemek találhatók. Domináns a főleg mozgóvízben élő Pisidium amnicum borsókagyló. Az összegyedszámnak ugyancsak felét (52 %) adó, de a vízieknél lényegesen nagyobb (33) taxonszámú szárazföldi csigafauna jellegzetessége, hogy a néhány, nagy egyedszámban mutatkozó faxon mellett sok fajnak csak 1-2 példánya került elő. Legnagyobb számban a fajra nem, csak család-szintig meghatározható Clausiliidae csúcsok fordulnak elő (36 %). Az orsócsiga-félék pontos, faji azonosítása ugyanis csak a szájadék alapján lehetséges. Ilyen módon 9 fajt és további 1 „egzotikus” genust sikerült kimutatni az anyagban, ami feltűnően magas szám. Jelentős dominancia-értéket érnek el a házatlancsiga-félék (Limacidae) is (26,4 %). Ezeknek mészlemezkéi is biztosan csak család-szintig azonosíthatók, a csoport ökológiai jelzőértéke azonban így is jelentős. A mollusca-fauna vízben élő fajai a távolabbi környéken ma is megtalálhatók. A szárazföldi csigák esetében ez némileg másként alakul. A fajok zöme itt is a környéken él, vagy legalább is elvileg előfordulhat. Egyesek azonban a jelenlegi faunát tekintve idegen elemek. Ilyen elsősorban a Caspiophaedusa sp. Feltehetően ez a tudományra váró új faj, amely további vizsgálatokat igényel. Felismerése Dr. Majoros Gábor nevéhez fűződik, akinek szakmai segítségét ez úton is köszönjük. A Caspiophaedusa nem a Clausiliidae család kelet-ázsiai elterjedésű Phaedusinae alcsaládjának egyetlen olyan genusa, amely a Kaukázus környékéről ismert. A Helicigona banatica (=Drobacia banatica) a Keleti-Kárpátok környékének faja. Hazánkban jelenleg csak a keleti országrészen, a Tisza, Szamos, Sebes-Körös, Kettős-Körös és a Maros mentén, a határhoz közeli kis kiterjedésű területeken él. A víz útján történő (hidrochor) elterjedés példája. Igen ritka Magyarországon a Pomatias elegáns, amelynek néhány recens és holocén előfordulása a Dunántúlról és az Alföldről ismeretes. Nem él a környéken a Clausiliida fajok egy része sem (Cochlodina orthostoma, Bulganca cana, Macrogastra densestriata, Ruthenica filograna), ezek középhegységeink magasabb régióinak csigái. 4/a. táblázat: A Sziráki lelőhelyről előkerült pleisztocén édesvízi mollusca maradványok Szirák 1 „felső” Szirák 1 Szirák 2 Sphaerium rivicola (Lamarck) 6 5 1 Pisidium amnicum (0. F. Müller) 48 74 1 Pisidium sp. indet. 26 3 244
