Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Természettudomány - Pászti Andrea: Halmaradványok az Úrkúti Formáció képződményeiből
NEOGRAD 2010 • A NOGRAD MEGYE UZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIV. HALMARADVANYOK AZ ÚRKÚTI FORMÁCIÓ KÉPZŐDMÉNYEIBŐL T. PÁSZTI ANDREA Bevezetés Az Úrkúti Formáció képződményeiben 1963-ban Cseh-Németh József egy ős- halmaradványt talált, melynek eredeti fotója és leírása 1966-ban jelent meg.1 Később Polgári Márta és szerzőtársai is írtak a maradványról.1 2 Az előkerült halmaradvány a Pycnodontida rendbe sorolható, melynek egyik példánya a MÁFI gyűjteményében látható. Több hasonlóan jó megtartású halmaradvány került elő a területről, melyek közül 2 példányt Polgári Márta bocsátott vizsgálat céljából a rendelkezésemre. Az úrkúti jura időszaki karbonátos mangánércesedés halmaradványainak vizsgálata az egyéb ősmaradványokhoz hasonlóan nagy jelentőségű, mert az ércese- dés keletkezési körülményeire vonatkozóan újabb adatokkal szolgálhat. A konkréciók ásványos- és kémiai összetételének vizsgálata Régóta ismert, hogy az Úrkúti Mangánérc Formáció, radioláriás agyagmárga és karbonátos ércsorozata jelentős mennyiségű mikroszkópikus méretű halmaradványt tartalmaz (fogak, pikkelytöredékek), amelyek gyantasárga, barna szemcsékként jelennek meg a kőzetben. Több vizsgálat alkalmával is kimutatták, hogy egyes rétegekben ezek a foszfo- rit-tartalmú maradványok annyira feldúsulnak, hogy a kőzet P205 tartalmát akár 16 %-ra is megemelik. A jó megtartású halmaradványok előfordulása ritka, sajátos üledékképződési feltételeket és gyors betemetődést igényel. A halakat magukban foglaló konkréciók anyagi minőségének, ásványos- és kémiai összetételének meghatározása szintén fontos feladat, hiszen a halak megőrződése, a korai diagenetikus folyamatokra adhat ismereteket. 2003-ban két darab, majd 2004-ben újabb kettő darab halat tartalmazó konkréció került elő a bányaművelés során. A konkréciók néhányszor 10 cm átmérőjű, lapos drapp, barna finomszemcsés, kemény gumószerű képződmények. Törési felüle1 Cseh—Németh J. et al, 1966. 2 Polgári et al, 2000. 235
