Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Történelem - Kazareczki Noémi: „Fekete krónika” – Bűnügyek a 20. század eleji nógrádi sajtó tükrében

NEOGRAD2010 • ANÓGRÁDMEGYK^J^ikMlJZEUMOKÉVKÖNYVEXXXIV. szécsényi véres eseményt. Az újságok egyoldalúan részrehajló híradásai azonban - úgy látszik - mind a merénylő ügyvéd baráti vagy érdekeltségi köréből, vagy a Szókéné által elűzött nevelőnő információiból származnak. Némelyik hűhó lap Szőke (azelőtt Sneiderj Jenőt, a varsányi korcsmáros fiát, dúsgazdag előkelő erdé­lyi család sarjadékának nevezi ki, s vármegyénkben is nagytekintélyű, befolyásos embernek jelzi. Sok fővárosi lap meg már annyira viszi a dolgot, hogy a Szőke Jenő ellen Szécsényben megnyilatkozó indokolt ellenszenvet felekezeti motívumokból akarja kimagyarázni. Ez a rafinéria különben a nagyobb bűnügyeknél gyakran alkalmazásban van, és sokszor jól üt be. Manapság már rendszerint a bűnösöket teszik meg mártírokká, hogy a bíróságot és esküdteket előre befolyásolják. Dr. Szőke Jenő szécsényi ügyvédről az ismerősök azt mondják, hogy maga sem volt mintaképe a családias erényeknek, a feleségéről meg éppen kipattintotta né­melyik lap, hogy pár évvel ezelőtt egy Hoffmann Sándor nevű úrral is flörtölt, ami egy megkezdett, de be nem fejezett válópörre adott okot. És Hoffmannak s a felesé­gének ekkor még megbocsátott Szőke Jenő, a bősz Othello. A szerencsétlen Dr. Reök István járásbírósági jegyző, - nagyon rokonszenves, csinos és vagyonos fiatalember volt, - mint mondják, sok nő előtt ideálképen lebe­gett, de mint ezt a halálos ágyán is Simonides ág. Evang. Lelkész is többek előtt is hangoztatta, Szókénével szemben teljesen ártatlan volt. Miért éppen énreám lőtt Szőke, hiszen én ártatlan vagyok - ezek voltak utolsó szavai is. És - mint a Magyarország írja, Szókéné is azt mondta az anyja előtt: Én nem tettem semmit, én csak azért vallottam a férjem előtt, mert egész éjjel zaklatott és revolverrel fenyegetett. Az egész szerencsétlenséget a Nagy Margit nevelőnő bosszúművének tartják, aki­vel Szókéné állítólag légyotton találta a férjét. S mikor emiatt Szókéné elkergette a háztól a nevelőnőt, ez bosszúból viszont Reök Istvánnal gyanúsította meg az asszonyt férje előtt. Mi a részletes szerelmi dráma részleteivel s az elvakult ügyvéd bűnének mérle­gelésével nem foglalkozunk. A bűnügy szálait a bírói vizsgálat lesz hivatva kibo­gozni, s az előzetes letartóztatásba helyezett Szőke Jenő felett a balassagyarmati esküdtszék fog ítélkezni. A szerencsétlen ifjú és még szerencsétlenebb merénylője felett csak sajnálatunkat fejezhetjük ki. A szomorú ügy megerősíti azt a tapasztalást, amiről Sz. Z. a Pesti Hírlapban olyan szépen értekezett, hogy a mai házasuló ifjúság legnagyobb százaléka az élettársul kiszemelt nő külső előnyei (szépség, vagyon, származás, összeköttetés) mellett ritkán veszi számításba annak belső, erkölcsi tulajdonokban rejlő értékét s az előre látható monogám hajlamait. így születnek meg aztán a hiú, tetszelgő, pazarló, élvsóvár nők körül a gyakori házassági tragédiák, melyeknek okai vég­elemzésben rendszerint maguk a férjek. 22

Next

/
Thumbnails
Contents