Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Néprajz - Steib Janka: A bányász identitás hagyományos elemeinek történeti vizsgálata a bányászat fellendülésétől hanyatlásáig Salgótarjánban és környékén

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI JLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV elterjedt és fellendült a sörfogyasztás. Az étkezőházban és kocsmában osztrák és cseh sörfajtákat lehetett kapni.28 A futball volt az egyik jellemző sport, a másik a teke. Az 1960-as évektől az úgynevezett szocialista brigádok vitték a bányászokat kirándulni Egerbe, Pestre színházba, vagy meccsre. Éves elszámoláskor az éves jövedelmet úgy osztotta be a bányaigazgatóság, hogy minden évben az üdülők, szanatóriumok építését támogatták egy bizonyos összeggel. Hajdúszoboszlón, Hévízen, Siófokon, Bükk­széken épültek ilyen szállók, ahová a bányászok kedvezményes beutalókat kap­tak és családdal együtt is mehettek. Ha volt elég szabadság, egy évben kétszer is el lehetett menni. Identitást kifejező jelképek, ünneplési alkalmak Az identitás kettős arcú jelenség, egyrészt az individuumot a többi emberhez köti, másrészt azonban a másoktól való különbözés lehetőségét is magában hord­ja. Erős Ferenc értelmezésében az identitás „rendszerbe szerveződött, többé vagy kevésbé stabilizálódott kölcsönhatás egyén és társadalom között”. Fontos kap­csolat van az identitás és a szimbolizáció között, hiszen egy csoport a leginkább ezek révén tudja kinyilvánítani identitását a külvilág felé, melyeket közösségi normák, hagyományok szabályoznak. A szimbolizáció révén kapcsolódik össze az énidentitás a társadalmi identitással.29 Az utóbbi évtizedekben az identitás a pszichológia és a társadalomtudományok gyakran vizsgált fogalmává vált. A kü­lönböző tudományterületek által létrehozott identitás-fogalmak közös jellemzője, hogy az identitásban „az egyéni és társadalmi meghatározottság együtt van jelen”. Az identitás összefonódik a szocializációval, érzelmi, erkölcsi és kognitív fejlődés­sel, a csoportban lezajló folyamatokkal és a csoportközi viszonyokkal.30 A bányá­szok csoportja szimbolikus közvetítői identitásuknak, a közösséghez tartozásukat nyelvük, kultúrájuk, jelképeik által fejezik ki. A szakirodalomban a szimbólum fo­galma, jellemzői, kialakulása, összetevői körül viták alakultak ki. A szimbolizáció meghatározó az emberi, társadalmi létben, így a humán tudományok számára nélkülözhetetlen fogalom. Emiatt szinte minden tudományág kidolgozta elemzé­sét, eltérő módon nyúlnak a jelenséghez. Ez a bizonytalanság Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szerint azzal függ össze, hogy ezt a fogalmat, amely a nyelv előfel­tétele, pont ennek segítségével próbálják körülhatárolni. A legtöbb megfogalma­zásban azonban a szimbólum jellemzői között szerepel az, hogy olyan dologról van szó, ami „önmagán kívül mást jelent”.31 Abner Cohen a jelképeken olyan nor­matív formákat ért, amelyek „kétértelműen helyettesítik a jelentések sokaságait, 28 NTM. Adattár. 3798-91. 23-24. 29 Erős, 1995. 423-425. 30 Erős, 1996. 5., 8. 31 Kapitány Á.—Kapitány G., 1995. 9—11. 196

Next

/
Thumbnails
Contents