Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Régészet - Zandler Krisztián: Felső paleolit lelőhelyek az Ipoly mentén

NEOGRAD 2010 • A NOGRAD MEGYEL

ZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIV.

FELSŐ PALEOLIT LELŐHELYEK AZ IPOLY MENTÉN1

ZANDLER KRISZTIÁN

Bevezetés:

Jelen tanulmányunkkal a 2008-ban megkezdett publikációs sorozatunkat1 2 kívánjuk folytatni, melynek célja a Nógrád megye területéről megismert paleolit lelőhelyek és azok leletanyagának közzététele.

Mostani dolgozatunkban, négy kisebb anyagot szolgáltató lelőhellyel ismertetjük meg az olvasót. Korábban már egy, a Hont környéki paleolit kutatásokat ösz- szefoglaló cikkben3 említés történt ezen lelőhelyekről is, de részletesebb közlésük még nem történt meg.

Földrajzi leírás:

Mindegyik lelőhely közös jellemzője, hogy az Ipoly bal parti, forrásvölgyekkel tagolt késő pleisztocén teraszain, illetve a Börzsöny ÉK-i hegylábi részén találhatóak, egymástól néhány 100 m-re, jó kilátással az Ipoly-völgyre, közel a vízhez, forrásokhoz, nyersanyag-lelőhelyekhez és az egykor vadászott állatok vonulási útjához.4 Mindent egybevetve ideális telephelyek, vadásztanyák lehettek az őskőkori ember számára (1. ábra).

Kutatástörténet:

A Hont környéki paleolit kutatások hosszú múltra tekinthetnek vissza. 1913- ban az ipolysági vasútállomás (1. ábra 4.) étterme mellől fiatal mamut csontjai kerültek elő egy teniszpálya építése során. Ettől a helytől néhány 100 m-re DNy-ra néhány obszidián és kovapengét gyűjtött Majer István.5

Az ’50-es évek első felében Patay Pál - a balassagyarmati múzeum munkatársa - a több ízben is járt Honion és környékén. Az ispánsági vár keresése során a helyi plébánián aurignaci kaparót kapott. Majd Gálik Józseffel Hont külterületén né1 Ezúton köszönöm dr. T. Dobosi Violának, hogy a szöveg lektorálását elvállalta.

2 Zandler, 2008. 46—66.

3 T. Dobosi—Simán, 2000. 321—337.

4 T. Dobosi—Simán, 2000. 325.; T. Dobosi—Simán, 2003. 16.; T. Dobosi, 2005. 62.

5 Majer, 1920. 14.

167