Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Régészet - Bercsényi Kinga: Szécsény kora újkori temetője

NEOGRAD 2010 • A NOGRAD MEGYEI

UZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIV.

ilyen típusú források fennmaradásának. Továbbá azzal is szembesülnöm kellett, hogy az eddigi helytörténeti kutatásokat sokkal inkább a rövidebb terjedelmű és csak egyes részterületeket érintő munkák, mintsem a nagyobb monografikus jellegű összefoglalások jellemzik. Ezeket felhasználva kellett tehát a temető történeti hátterét felvázolni, ami elengedhetetlen a pontos kép kialakításához.

SZÉCSÉNY TÖRTÉNETI VÁZLATA

A település földrajzi elhelyezkedése már régi idők óta alkalmas volt az emberek megtelepedésére. Szécsény esetében sem tudjuk, hogy a honfoglalók első nemzedéke megtelepedett-e a területen, hisz ehhez éppen a régészeti bizonyítékok hiányoznak. A legkorábbi ilyen jellegű támpontunkat a Szécsénytől északra elhelyezkedő Pórpáston előkerült sírok egyikében talált I. István érem adja, amely a XI. század elején itt élő lakosságra utal.2 Magának a városnak első okleveles említése 1229-ből származik.3 A település a 14. század folyamán gyors fejlődésnek indult, amiben kiemelkedő jelentősége volt az akkori földesúrnak, Szécsényi Tamásnak. Ő volt az, aki 1332-ben pápai engedélyt kért a ferences szerzetesek városba telepítésére és a század ’40-es, ’50-es éveire fel is épül a rend kolostora és temploma.4 Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az 1334-es városi jogokat biztosító oklevél, amelyben engedélyt kapott a királytól a város, fallal és tornyokkal való megerősítésére. A város 1460-ban kapott új földesurakat Losonczi Albert és Országh Mihály személyében, akik a korábbi években többször is megújított zálogjogi birtokba iktatásokat követően, Szécsényi László halálával tényleges birtokosok lettek.5

Mint sok más magyar település esetében, Szécsény életében is fordulópontot jelentett az 1526. évi mohácsi csatavesztés utáni időszak. A városnak és környékének ezt követően többször is szembe kellett néznie a török seregek portyázásaival, mígnem 1552-ben végleg megpecsételődött a sorsa. Ez év nyarán ugyanis a törökök nagyszabású hadműveletekbe fogtak, melynek része volt az északi végvárvonalat alkotó erősségek - köztük Szécsény - elfoglalása is. A várost Ali budai pasa ellenállás nélkül vette be, miután annak őrsége - a vár parancsnokával, Árokháti Lőrinccel együtt - megszökött. A menekülő védőket azonban a törökök elfogták, és sokáig fogságban tartották.6 Az ezt követő időszak 41 éves

2 Patay, 1979. 25.

3 Belitzky, 1981. 10—11.

4 Fügedi, 1979. 9.; A kolostor első építési periódusából megmaradt maradványokról bővebben: G. Lászay, 1998. 498-502.

5 Belitzky, 1981. 48—50.

6 Belitzky, 1972. 136—137.

152