Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI ÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. Főoltár - Gyöngyöspata A 17. század közepén készült főoltár építményén a Jessze fája-szoborcsoport látható. Jesszétől jobbra és balra egy-egy gyertyát tartó angyal áll. A fa ágait 18 - Mária őseit ábrázoló - szoboralak díszíti, közöttük Mária születését ábrázoló olajfestmény látható. Az ikonográfiában a bibliai famotívum három fő téma köré csoportosul: az édenkerti Tiltott fa, Jessze-fája, Keresztfa. A Jesszefa ábrázolás egyik egyedülálló hazai emléke a gyöngyöspatai plébániatemplomban található Jessze oltár, amely „formáját tekintve közel áll azokhoz a jelképes ábrázolásokhoz, amelyeken az életfa egy férfi testéből szökell a magasba”.23 A Jessze oltár Jézus családfáját ábrázolja, a kő oltárasztalt burkoló faborításon virágos rétet faragott a szobrász. Középütt a gyertyapadon Jessze életnagyságú szobra fekszik, akinek törzsökéből hatalmas fa sarjad, a fa ágai tojásdad alakban keretezik a Mária születé sét ábrázoló festményt. A fa ágain Jézus ősei (királyok és próféták, köztük Salamon és Dávid) ülnek, az összehajtó ágak felett Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa két oldalán egy-egy kandelábert tartó angyal áll, gyertyáik világítják meg a törzsön nyíló tabernákulumajtót. A fa törzsének legalján látható Krisztus keresztrefeszítésének ábrázolása. A fekete háttér előtt áll a keresztfa, melyre Krisztust szegezték, mellette Mária áll, a keresztet átölelve térdel Mária Magdolna. Kálvária - fametszet Sylvester János Új Testamentumához A középkorral együtt eltűntek az újonnan készülő, reprezentatív könyvfestészeti alkotások is. Amint egyre nagyobb területet hódított meg a könyvnyomtatás, úgy szorult vissza a kéziratos könyv, a díszkódexek készíttetése pedig lassan kiment a divatból. A Mohácsot követő időszakban készült új könyvfestészeti emlékek meglehetősen ritkák. Magyarországon a könyvnyomtatás rendkívül korán, 1473-ban, jónéhány európai országot is megelőzve honosodott meg (megelőzve Angliát és Spanyolországot), de ekkor még nem tudott tartósan megtelepedni. A könyvnyomtatás újraindulása a Mohács utáni időre, sőt legnagyobb részében az ország három részre szakadása utáni időre esik. A 16. századi Magyarország 29 nyomdahelyének mindegyike vagy a királyi Magyarországon, vagy az erdélyi fejedelemség területén helyezkedett el. A sárvár-újszigeti nyomda a 16. század első felének első és egyetlen magyar nyelven nyomtató műhelye. Sylvester János Új Testamentuma 1541-ben készült el, mely a legszebben illusztrált 16. századi nyomtatott könyvünk. A grafikai lapon az eddig bemutatott művektől eltérően a keresztrefeszített Krisztus és az őt sirató Mária, János és egy imádkozó női alak nem a nézővel szemben, hanem kissé oldalt fordulva helyezkedik el. További eltérés az előző alkotásokhoz képest, hogy az alakokat a mester nem szépítette, idősnek ábrázolta Krisztust és édesanyját is. Egyedül Szent János maradt ifjú, aki támasza a Szűzanyának. A kereszt előtt álló imádkozó, korabeli ruházatot viselő 23 Jankovics, 1999. 102. 127
