Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI ÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. utal.17 Ezek alapján a 9—10. századtól egyes művészek a kereszt tövében tudatosan Ádám koponyáját ábrázolják. Kolozsvári Tamás alkotásán Krisztus keresztje alatt és a katonák mellett Mária, Jézus anyja és még további három Mária nevű asszonyt látunk: Szűz Mária egyik testvérét, Mária Magdolnát, továbbá Mária Salomét, az idősebb Szent Jakab apostol és Szent János evangélista anyját, Pál apostol I. levele a korinthusbeliekhez 15, 22: „Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel. ” M.S. mester: Kálvária A csupán monogramjáról ismert festőnek mindössze hat táblaképéről tudunk, melyek a nemesfémbányászatáról híres város, Selmecbánya (ma Szlovákia, Banská Stiavnica) Óvárában található Mária-templom vagy a város közepén emelt Szent Katalin templom főoltárához tartoztak. A Genthon István által rekonstruált hat szárnyból ma egy (Visitatio) a Magyar Nemzeti Galéria, egy Hontszentantal és négy (Krisztus az Olajfák hegyén, Keresztvitel, Krisztus a Kereszten, Feltámadás) az esztergomi Keresztény Múzeum birtokában van. A művész monogramja és a keletkezés évét jelző 1506-os évszám a század elején történt restaurálás alkalmával vált láthatóvá az esztergomi Feltámadás jelenetén, a koporsó párkányán.18 Talán a legszebb és leghívebb Kálvária-ábrázolást, a keresztrefeszítés jelenetét láthatjuk M. S. mester képén. Krisztus testén a művész nem hangsúlyozza végletekig a bántalmazások véres nyomait. Szenvedését, amelyet átélt, az arcon érzékelteti. Ez az arc azonban már inkább egy halott ember arca, a bőr ráfeszül a csontokra. M. S. mester megértette, hogy Krisztus áldozatának lényege nem a testi szenvedésekben keresendő, hanem a lelki gyötrelmekben. A Kálvária halott Megváltója is ilyen egyedüli - mert teljesen halott. Az élő Krisztusról a halott ábrázolására addig senki sem tudott ilyen mértékben átváltani. Aki a világtörténelem legnagyobb szerepét - az Isten fiáét - vállalta, itt menthetetlenül meghalt, emberi mivoltának csak a lárvája, a holtteste maradt. Megmerevült gesztusai sem a sajátjai már, csak a kínhalálé.19 A Megváltó emberszerepének vége. A földön valaha is létezett emberek közül Jézus élte át egyedül a maga teljes valóságában, az Atyától és a mindenkitől való elhagyatottságot. Dániel próféta erről így ír: „Kiiriatik a Messiás és senkije sem lesz”20 A keresztrefeszítés szereplői a kereszt tőszomszédságában foglalnak helyet: balról Mária, a Mater Dolorosa, akit a torzult arcú János apostol ölel magához, mögöttük Mária Magdolna, a hű kísérő, itt is elmaradhatatlan. A képmező jobb 17 Pál apostol I. levele a korinthusbeliekhez 15, 22: „Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel.” 18 http://www.hung-art.hu/frames.html7/magyar/rn/ms/ 19 Mojzer, 1976. 5—14.. 20 Dán. 9:26 123
