A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY - Kazareczki Noémi: Adalékok a Zubovics család történetéhez

Szintén a Szécsényi Hírlap számolt be jutalmáról, amelyet a közutakra szükséges kavicsszükséglet házi kezelésben történt beszerzéssel járó többletmunkája miatt érdemelt ki.

18 (Ennek ellenére sokszor találkozunk a községben uralkodó rossz útviszonyokról, az óriási porról és sártengerről, valamint a járdák rossz minőségéről szóló írásokkal.) A család szécsényi tagjai közül gyűjteményünkben Ferenc lányának, Zubovics Margitnak (3. kép) dokumentumai szerepelnek a legnagyobb számban. 1893-ban született Járdánházán, 1911-ben szerezte meg elemi népiskolai tanítói oklevelét. Két év múlva elvállalta a katolikus fiúiskola tanítói állását, Varga Géza tanító lemondása miatt,

19 majd rövid időn belül mégis visszautasította a kinevezést.

20

1914-től a nagylóci elemi iskolában tanított egészen 1920-ig. 1919ben polgári iskolai tanítói képesítést is szerzett, ezért munkáját a Szécsényi Állami Polgári Iskolában folytatta, ahol 1948-ig tanított német nyelvet és történelmet.

21 1922-ben felmentik állásából Derne Mária és Varga Mária kollégáival együtt, hogy milyen okból, az nem derült ki.

22 Zubovics Margit 1932-ben elnöke volt a Tormay Cecília Önképzőkörnek; 1940-ben az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület tagja, valamint az Ifjúsági Vöröskeresztes Csoport vezetője.

23 1947-48-as tanévben még a tanári karban találjuk Zubovics Margitot, de ez már a polgári iskola megszűntének az éve, ugyanis - az 1946-tól kezdődött iskolai államosítási folyamat eredményeként - összevonták a Szécsényben működő három 3. kép: Zubovics Margit fiatal lányként 18 Szécsényi Hírlap, 1909,1. Évf./28. sz., 3. 19 Szécsényi Hírlap, 1913, V. Évf./43. sz., 2. 20 Szécsényi Hírlap, 1913, V. Évf./44. sz., 2. 21 1918-ban alakult meg a szécsényi járásban az egyetlen polgári iskola, mely harminc éves fennállása alatt sok viszontagságon ment keresztül. Először Pintér Sándor egykori házában, majd az óvodának épült Kossuth utcai házban működött Jól felszerelt szertárral és könyvtárral rendelkezett, amelyet Pintér Sándor hagyott a városra. A gazdasági válság azonban nehézségek elé állította az iskolát. A tandíj miatt egyre kevesebb lett a diák, ezért a községi elöljáróság egy magán polgári iskola felállítása mellett döntött. Ez pedig olyan jól funkcionált, hogy a tanulók létszáma is egyre emelkedett, így végül 1938-ban államosították, állami intézményként működött. WOLF, 1988, 55-60. 22 IPOLY, 1922,1. Évf./14. sz. 3. 23 GÉCZY, 2007, 30.