A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TERMÉSZETTUDOMÁNY - Pászti Andrea: A Kazári cápafogas réteg halmaradványai (Előzetes eredmények)

Isums desori AGASSIZ 1843 Oldalnézetben erős linguális hajlás után csúcsuk labiálisán visszahajlik. A korona vágóéle nem éri el a korona alapját. Egy felső lateralis és két felső posterior fogat soroltam ehhez a fajhoz. Koronájuk distalisan hajlik, keskenyek, gyökerük túlnyúlik a korona alapján. Isums hastalis AGASSIZ 1843 Az ide sorolt fogak jellegzetessége a széles korona, mely a gyökér mesialis és distalis pereméig húzódik le. A három darab kicsit hiányosabb példány felső anterior fogak. A többi felső posterior fogak, melyek koronája szélesebb a hasonló méretű és pozíciójú Isums desori fogaknál. Isums retroflexa AGASSIZ 1843 Összesen öt fogat soroltam ebbe a fajba, melyek az előző fajok fogainál kicsit robosztusabbak. Fő jellegzetességük, hogy a labialis oldalon a gyökérnek van egy platformszerű kiugrása, melyen a korona ül. A lateralis fogakra jellemző, hogy a korona csúcsa lekerekített. A gyökér oldalirányban túlnyúlik a korona alapján. Distalis vágóélük közel merőlegesen fut le a korona alapjáig a felső fogakon. Ordo: Carcharhiniformes COMPAGNO 1973 Família: Scyliorhinidae GILL 1862 Genus: Scyliorhinus BLAINVILLE 1816 Scyliorhinus sp. Egyetlen fogat soroltam ebbe a nemzetségbe, mely töredékes és kissé kopott. A korona egyenes vágóéle teljes. Oldalnézetben lingualisan, majd a csúcsnál labiálisán visszahajlik. A főcsúcs mellett mellékcsúcsokat visel, melyekből csak az egyik van meg. Scyliorhinus distans PROBST 1879 A korona vágóéle sima és teljes. Oldalnézetben lingualisan, majd a csúcsnál labiálisán visszahajlik. A főcsúcs mellett két-két mellékcsúcsot visel. Família: Carcharhinidae JORDAN & EVERMANN 1896 Genus: Carcharhinus BLAINVILLE 1816 Carcharias priscus AGASSIZ 1843 A felső fogak koronája háromszög alakú, az anterior fogak csúcsa egyenes, míg a lateroposterioroké distalisan hajlik. A korona vágóélei simák, alsó részükön enyhén fűrészfogazottak, mely a csúcs felé fokozatosan elhal. Genus: Galeocerdo MÜLLER & HENLE 1838