A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - NÉPRAJZ - Dita Nociarová: Szakrális kisemlékek Nógrádban

patrónusaként is számon tartották. Szt. Orbánnak, a szőlészet védőszentjének egyetlen számon tartott szobrát Füleken régi szőlőskertek közelében találjuk. A létező szobrok közül a legrégebbiek a 18. században, a barokk és az ellenre­formáció időszakában keletkeztek. A Tridenti zsinat utolsó ülésén 1563-ban kiad­tak egy dekrétumot a szentek tiszteletéről. 14 „A 17. században a katolikus terül­eteken, amelyekre a vidéki társadalmi összetétel volt jellemző, a katolikus egyház megerősödve és megújult hittel került ki a protestantizmus elleni harcból, s nagy­mértékben befolyásolta a művészeti produkciót is." 15 A művészeti stílusok min­tái tovább éltek a népi környezetben az elkövetkező évszázadokban is. A barokk művészet a templomokból és a búcsújáró helyekről a vidéki környezetben továbbter­jedt. Sablonszerűségével és a nagy területen való térhódításával tömegjellegűvé vált. Feladata az érzelmi ráhatás, a szenvedés, hit és megváltás hangsúlyozása, s mindennek a megtestesülései voltak a szentek szobrai is. A kvantitatív értékelésnél kimutatható, hogy Nógrádban a legerősebb a Szűz Mária kultusz és Nepomuki Szt. János tisztelete volt. Szűz Máriát ábrázoló plasz­tikák több mint húsz helyen találhatók, beleértve a kápolnákat is. Ez a következ­tetés egyáltalán nem meglepő, mivel éppen a Mária-tisztelet és Nepomuki Szt. Já­nos tisztelete az egész közép-európai térségben intenzív volt, főképpen az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területein. A cseh származású, 1729-ben szentté avatott Nepomuki János a kínvallatás ellenére sem árulta el a gyónási titkot, ezért ledobták a Károly-hídról a Vltava folyóba. Prágában, a Szent Vitus székesegyházban temet­ték el. A legenda szerint a vízbe fulladt szentre úgy találtak rá a folyóban, hogy feje körül öt fény ragyogott. Az említett legenda alapozza meg a szent védőerejébe vetett hitet s vele együtt a képzőművészetben való gyakori ábrázolását. Attribútu­mai közé tartozik a könyv, a kereszt és a mártírokat megillető pálmaág. A gyónási titok védőszentjeként tartják számon, ugyanakkor a megszólástól és rágalmazástól való védelemért is hozzá folyamodtak. A szentnek a vízfolyások mentén elhe­lyezett szobra az árvizektől való védelmet hivatott biztosítani, valamint az eső előidézését és irányítását. Nepomuki Szent János a leggyakrabban ábrázolt szent, térségünkben a következő településeken lelhető fel: Ipolyvarbó, Pinc, Perse, Fü­lekpüspöki, Rárósmulyad, Zsély, Bolyk, Nagydaróc. Alkotóik ismeretlenek. A szobrok többségében mereven vannak megformálva, s csak a hullámzó drapéria ad némi dinamizmust a kompozíciónak. Ez alól kivételt csak a bolyki katolikus plébánia körülkerített telkén levő barokk homokkő-szobor képez, 1807-ből. Maga a kőoszlop, amely a szobrot tartja, barokkos jegyeket mutat. Lépcsőzetes mezőkre van osztva, alsó részébe vésték bele az évszámot, az oszlop törzsét pedig vésett re­lief díszíti. A törzs alsó része hegedűformában kiszélesedik, két, egymással szem­ben lévő spirálba csavarodó motívummal. A reliefes díszítés egy ovális medalionnal folytatódik, amelynek pereméből lángok csapnak elő. Maga a szobor egy színvona­14 TAKÁTSOVÁ, 1997, 38. 15 DANGLOVÁ, 1993, 12.

Next

/
Thumbnails
Contents