A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

tek, soltészségeket alapítottak. Első nemesi birtokuk a Lucska erdő. 3 A Podmaniczkyak őse feltehetően Csák Máté halála után, 1321-ben kerülhetett erre a vidékre, talán annak érdeméből, hogy Trencsén ostromában kitüntette magát. Az előkelő és már 1308-ban pozsegai birtokos Gilét kíséretében kerülhettek erre a vidékre, aki a mondott évben állt I. Károly szolgálatába.

94 E Gilét fia János 1335-1363-ban bajmóci, 1341-ben privigyei, 1350-1363-ban keselőkői, másik fia Miklós (+1356) 1336-ban bajmóci és privigyei várnagy volt.

95 Közeli rokonuk, Ajnárd pedig 1335-ben tapolcsányi várnagy. 1361-ben Podmanini Adrian fia Miklóst és a Teplai Charnak fia Pált bevezetik az új adományként kapott Silva Luchka birtokába. A ránk maradt, igen sok másolási hibát tartalmazó kései másolatban Charnak helyett ugyan Thanak olvasható, de nem kétséges, hogy Csarnakovkosztolec ('Csarnak-egyházasa') és a két Cserna alapítójáról, soltészéről van szó. A 'Fekete' jelentésű személynév Csarna alakja megint csak délszláv eredetet mutat. A két megadományozott egymás unokatestvére, mert mindkettő leszármazottja viseli a Klobucsai közös prédiumra utaló családnevet. A nyilvánvalóan telepítésre szerzett erdő határleírása a következő (az óramutató járása szerint haladva): Ad rivulum (1) indul, innen fel egy wrch-re (2), majd az a/pes-eken a fekete fceo-re,(3) majd a Klek (4) következik, keresztezi a prónai via publica-t (5), határ a Züna-ba folyó Studenecz (6), a Kyeshed (7), Sadasna mezeje (8), Suhadolina erdeje (9), végül egy meg nem határozott erdő.

97 A határleírás meglehetősen hozzávetőleges, hiszen több esetben nem pontot vagy vonalat ad meg, hanem erdőt meg mezőt. A két magyar hegynév a magyar birtokostól vagy intézőtől származhat, a későbbiekben azonban nem említik őket. A szlávok - amint ezt tapasztalni - a vizek környékén éltek, ezeknek adtak nevet, a hegycsúcsoknak általában nem, csak a legjellegzetesebbeknek. A hegycsúcsok csak a mezőgazdasági területek határainak kijelölésénél kaptak jelentőséget - tehát a telepítéseknél -, majd fokozottabban a valach hegyipásztorok megjelenésekor, akiknek ez volt az életterülete. A rivulus a később újra említett Zilna (Rajcsánka), fekete keo a Ostra Skala (= 'Éles Szikla', 1220 m), Klek pedig a Kl'ak (1351 m). Az oklevélben szereplő legutóbbi név szláv, az 'összecsuklik, letérdepel' szlovák szóval hozható kapcsolatba,

98 s a hegy igen jellegzetes, „félrecsuklott" formájára utalhat. Később a valach pásztorok ajkán módosult a jelenlegire, egészen más, 'ojtó' jelentéssel.

99 A Studenecz neve jelenleg Studence vagy Studienky, a csicsmányi útelágazásnál ömlik a Rajcsánkába, ma is csicsmányi határpatak. A Kyeshed nem azonosítható, Sadasna viszont Sádocné falu. Suhadolina viszont kettő van, egy Facskónál, egy pedig Frivalddal szemben, Rajec határában a későbbi Trszenna-majornál, itt az utóbbiról van szó. E Lucska erdőben csaknem száz évvel később jön létre Facskó. Lukinich Imre i. m. I. XXTV-XXIX. - Klobusicon ugyan már 1262-ben említenek Mikud és Mika nevű személyeket, (Fekete-Nagy Antal i. m. 279.) ezeknek azonban közben - úgy látszik - magvuk szakadhatott. Engel Pál: Archontológia i. m. I. 471. ; Kristó Gyula. I. Károly főúri elitje. ( 1301-1309). Sázadok, 133. (1999) 55. Engel Pál: Archontológia i. m. II. 265. Engel Pál: Archontológia i. m. I. 138. DL 65757; Lukinich Imre i. m. I. 4. Historicky slovník slovenského jazyka. Bratislava. 1994II. 46. Lukinich Imre i. m. I, 4. a kisorosz (ukrán) 'tuskó, kőtuskó' szóval magyarázza. Id. Frivaidszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez. Századok, 2005. 2. 449-457.