A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

Alexius Horányi, in Mem. Hung. 1788; Ant. Ganótzy in Biographia Episcoporum M. Varadiensium; Katona István stb. stb. A könyvészeti forrásai tehát rendkívül sokrétűek. E könyveket a nógrádi nemesi könyvtárakból kérte el, vagy Pesten tanulmányozhatta a Nemzeti Múzeum gyűjteményében. A kiadások között egészen frisseket is találunk, pl. 1817-ből, 1819-ből, de a zöme 18. századi történeti, egyháztörténeti mű. Két megyetörténetet is említ a felhasználtak között. Szirmay Antal Szatmár megyéről szóló művét és Bartholomeides László: Gömör és Kishont leírását tartó kötetet. A források jelölése egyébként teljesen esetleges, olykor nehezen kereshető vissza. Mindezek mellett felhasználta a korabeli tudományos folyóiratokat, de csak egy-kettőt. Kétségkívül ismerte és használta a Tudományos Gyűjteményt, akár nemzeti kérdésekről volt szó, de ismerte ebből Szeder Fábián palócokról írott tanulmányát is. Végül a levéltári forrás felhasználást kell említenünk. Igen bőségesen idéz ezekből, de teljes okiratokat is lemásol. Ezeknek lelőhelye a Nemzeti Múzeum Pesten, illetve a saját gyűjteménye valamint Forgách József családi levéltára, és más megyei nemesek levéltárai. Ezekre sokszor, mondhatnánk szinte minden esetben utal, tehát itt a pontosságot és a hiteleséget tartotta szem előtt. A Nemzeti Múzeumbeli kutatásairól írja: „A Pesti múzeumban található régi kéziratban e szerint adatik elő, ezen tzím alatt: Collectana de C. Neogradiensi M.S."

43 A megyei levéltárban tett kutatásairól írja: „Ez és a következő AlIspányok a Nemes Vármegye Jegyző-könyvéből jegyeztettek ki."

44 Az egyes nógrádi famíliáknál tett kutatóútjainak eredményeit is rögzíti: „Mind ezek G. Berényi leveles-tárában magok valóságában meg vannak." Talán a Koháryak levéltárában is járt: „Cancellárius Hertzeg Koháry Ferentznek leveles tárában mind ezek, és sok egyéb jeles és régi levelek találtatnak magok valóságokban."

45 Természetesen a családi levéltárak közül a sajátjukat használta a legtöbbet. Ez azt is bizonyíthatja, hogy egyfajta gyűjtő, megőrző szenvedélye lehetett a családnak, már ami az oklevelek birtok igazolási jelentőségén felül van. Többször találunk ilyen s effajta megjegyzéseket: „Ezeknek írója tulajdon leveles-tárából bizonyítja..." Karancskeszinél leír két 1651-as török levelet amely a Mocsáry családra vonatkozik. „Ezen két rendbeli levelek magok valóságokban kezünknél vannak, mellyet szóról szóra, betűről betűre itten előadjuk" Liptagergénél közread egy török levelet a Mocsáryakhoz címezve. Voltak a tulajdonában megyei érdekességű iratok is, pl. 1622-ből Batta Pál alispán feljegyzése egy losonci feídúlásról „ön-kezeírásában kezünkben vala".

46 A legtöbbet azonban a Forgách család levéltárát és könyvtárát használta: „Gróf Forgách leveles-Tárában Pergamenre irva találtak ez..." A Forgách családról szóló fejezetnél így összegzi a forrásokat, amikor a nemzedékrendi táblázat összeállításáról van szó: „Ezen Táblának tökélletes valósága Királyi Adomány s ok-levelekből, és egyéb magok valóságokban kéznél lévő hiteles irományokból bizonyíttatik." Máshol lábjegyzetben jegyzi meg hogy a Forgách leveles tárból másolta le az idézetet, de erősen rongált az irat: „ahol ürességek találtatnak, ott már nem lehet elolvasni, az idő megemésztette azt."

47 43 M. 1/127 A4 ML 4/232-233 A 5 M. 3/46 46 M. 3/70, 1/237, 1/265, 1/67 47 M. 3/139, 4/226, 4/191