A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

pálya teljes költsége 18 millió forintra rúgna. Az persze már egy külön talány, hogy emelkedhetett az építési költség alig pár hónap alatt 7,2 millió forinttal?! A szükséges alaptőkét 60 000 darab 200 forintos részvény, és mintegy 6 millió forint értékű, 5 1/2 százalékot kamatozó 100, 200, 500 és 1.000 forintos elsőbbségi kötvény kibocsátásával kívánták előteremteni. Előzetesen úgy számították, hogy a vállalkozás 117-118 százalékos nyeresége reális.

61 1863. január 5-én, az udvari kancellária képviselőinek jelenlétében a koncessziós feltétéleket végérvényesen rögzítették, s jóváhagyás végett a királyhoz felterjesztették, feltételezhető, hogy a társulat gyors megalakulásához hozzájárult az 1863-as, aszályos év és az e miatt kihirdetett szükségállapot. De nem szabad figyelmen kívül hagyni Forgách Antal kancellár kancellár közbenjárását sem az ügyben. Egy másik forrás némiképp eltérő értékeket állapít meg az építési költségeket illetően! Itt azt olvashatjuk, hogy az építési tőkét a társaság 12 millió forintban határozza meg, ami 6,6 millió forintnyi részvény és 5, 4 millió forintnyi elsőbbségi kötvény kibocsátása útján volt beszerezhető.

62 Ezen forrás azt is írja, hogy a részvénytőkéből a Stametz és Társai bécsi cég közvetítésével 1864. július 18-án már 4,4 millió forintot kibocsátottak, míg az elsőbbségi kölcsön 85%-os árfolyam mellett 1864-ben került elhelyezésre.

63 Bármelyik összeg legyen is a valódi érték, mind a 10, mind a 12 millió forint igen távol áll a véglegesen megállapított 18 millió forintos, valós bekerülési költségtől.Az állami körök gyanakvását valószínűleg azzal sikerült elaltatni, hogy lemondtak az állami kamatgaranciáról.

64 Hogy miért tették, azt csak találgatni lehet. A legvalószínűbb az, hogy a társaság még azzal az óvadékkal sem rendelkezett, amit ilyen esetben le kell tenni... Inkább egy emlékiratot bocsátottak ki, melyben beszámoltak céljaikról, eszközeikről. Ebben az iratban a besztercebányai bányakapitányság a szén mennyiségét 1443 millió mázsára becsülte, amit 90 év alatt sem lehet kibányászni.

65 A megindult nagyszabású sajtókampány azt eredményezte, hogy a közvéleményt sikeresen befolyásolni tudták. Január és március között a vasút jövedelmezőségét, a kőszéntermelés és a kőszéntartalékok óriási értékét hangoztatták. Mindeközben a vasút ügye gőzerővel haladt előre! Az első időkben hazai befektetők tették a pénzüket a társaságba, de később külföldi befektetők is bejelentkeztek. A külföldi befektetők különböző bizottságok mögé húzódtak és nyilvánvaló volt, hogy csupán fedőszervnek szánják a bányatársulatot a vasútépítéshez. Spekulációik érdekében nagyszabású sajtókampányt indítottak. Brosúrákat írattak, cikkeket jelentettek meg, amikért részvényekkel fizettek. A vesztegetések eredményeképp, 1863. júliusában engedélyezési és alapítási költség címén 405.800. forint áru elajándékozott részvényt könyveltek el!

66 Komoly tőke hiányában kaptak az alkalmon, amikor a kormány ínsegélyezés céljából nagyobb közmunkákat kezdeményezett, a társulat a pénzügyminisztériummal kezdett tárgyalásokat, hogy a vasút alapmunkálatait ebből a pénzből fedezhessék. Az ügyet Forgách Antal kancellár vette kézbe, s el is intézte, a társaság igényeinek megfelelően. A vasút az Országos Alapból kapott összeget a 60 POGÁNY Mária 105. 61 POGÁNY mária 105. 62 Vasúttörténet 96. 63 Vasúttörténet 96. 64 SZVIRCSEK Ferenc 62. 65 SZVIRCSEK Ferenc 62. 66 SZVIRCSEK Ferenc 62.