A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

A birodalmi érdekeket is megmozgató szén ugyanakkor napról napra nagyobb mennyiségben halmozódott föl eladhatatlanul a bányáknál.

37 A kereskedők visszavonultak, a gyors haszonra törekvő nagybirtokos bányavállakozások pedig rövid életűek voltak. Két mérnök, Weber Alajos és Brellich János azonban világosan látva a szén jelentőségét, tovább keresték ebből a helyzetből a kiutat. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy Salgótarjánt a szén emelte ki az ismeretlenségből.

38 A zagyvái kőszénbányászat 1854-ben már olyan jelentős, hogy a bányatelepnek már orvosa is volt.

39 A fejlődés ellenére is igaz, hogy a három salgótarjáni bánya termelékenysége rendkívül alacsony szinten volt. A termelés kibontakozását leginkább a szállítási nehézségek akadályozták.

40 A megyei piac korlátozott volta miatt a salgótarjáni szénnek a legközelebbi komolyabb felvevő helye Egerben a gőzmalom, Poroszlón a tiszai hajózás és Pesten a dunai hajózás volt. 90-150 km-re kellett a szenet fatengelyes kocsikkal, elmaradott körülmények között szállítani. Ez természetesen rendkívül megemelte a szén árát. 50 kg szén ára az 1850-es évek közepén a bányáknál 12 krajcár volt. A fuvarköltsége 50 kg szénnek Egerbe 22, Poroszlóra és Vácra 40 krajcárba került.

41 A környéken megnyílt szénbányák kezdetben csak közvetett munkalehetőséget biztosítottak a salgótarjáni lakosoknak. 1850-ben közzétettek egy fuvarozási hirdetményt Salgótarjánban. Ezen hírül adták a lóval rendelkező lakosoknak, hogy mindenkor szállíthatnak kőszenet, mivel a Zagyvái Kőszénbánya Igazgatóság tetemes mennyiségű kőszenet akar Zagyváról Poroszlóra szállítani a gőzhajózás számára. A szenet Poroszlón, a Krisztina-parton vették át, ahol azonnal, minden kosártól 5 forint 30 krajcár váltópénz fuvardíjat üzemek, egy részét ezüst húszasokban.

42 A fuvaroshiány nemcsak ebből a kitételből, hanem a hirdetmény további szövegéből is jól kivehető. ígéretet tett az igazgatóság arra, hogy Poroszlóról visszafelé sót szállíthatnak a fuvarosok. A hirdetmény megnyugtatja a vállalkozó szelleműeket, hogy a távolság sokkal kisebb, mint amennyire eddig szállították a szenet. Azt is közölték, hogy Zagyváról Poroszlóra csinált út van. Az út minőségére azonban már nem mert a hirdetmény utalni. Mint látjuk, a szénbányászat legkorábbi adatai a salgótarjáni iparmedencében zagyvái vonatkozásúak. Az első tárnák, szénásó helyek a Jakab-táró és az Ó-Emma-akna voltak. Ezekből az aknákból azonban nagyon kevés szenet termeltek. Az 1850-es évek második felében megnyíló salgótarjáni bányák egyáltalán nem hasonlítottak a későbbi korszerű bányákhoz, inkább kisebb szénkiásó helyekhez hasonlítottak. Ebben az időben a három salgótarjáni akna termelékenysége rendkívül alacsony volt. Láthatjuk tehát, hogy a salgótarjáni szénbányászat első évtizede bebizonyította, hogy a szénmedencében fekvő hatalmas szénvagyon hasznosítása csak a szállítási problémák megoldása esetén lehetséges. A helytartótanács 1861. július 31-én kelt 42 194. számú helytartósági leiratában jóváhagyta az alapszabályokat és ezzel a salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt. véglegesen megalakult.

43 Első elnöke báró Prónay Albert lett.

44 A bányászat alapja a kazári, 1859- ben a salgótarjáni bányáknál 25-30 vagon szén feküdt eladhatatlanul (Salgótarján 100.) 38 Salgótarján 1857- ben 940 lakossal egy jelentéktelen falu (Nógrád vármegye 213.), egy másik forrás azt írja, hogy „a település lélekszáma Ponyi- és Salgó pusztával együtt 741 fő volt". (VARGA László 21.) 39 Zagyva 11. 40 Zagyva 11. 41 Salgótarján 100. 42 Nógrád megye 99. 43 Nógrád megye 49. 44 VARGA László 22.