A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Szirácsik Éva A személyes kapcsolatok hatása a Rákóczi-kori Nógrád vármegye hivatalos ügyintézésére

XXXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2007 TÖRTÉNELEM A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK HATÁSA A RÁKÓCZI-KORI NÓGRÁD VÁRMEGYE HIVATALOS ÜGYINTÉZÉSÉRE SZIRÁCSIK ÉVA Az úgynevezett feudális korban a vármegye működése során az ügyintézést olyan személyek látták el, akik gyakorlatilag az adott vármegye nemesei közé tartoztak. Ez az állítás érvényes volt a Rákóczi-szabadságharc idején is, hiszen „Rákóczi... oly kor fia, amelyben... a nemesek politikai szervezete a vármegye volt."

1 A vármegyén belül a nemesek között családi-rokoni kapcsolatok szövődtek, egymás szomszédságában húzódhatott birtokuk, lakóhelyük, és nem utolsósorban magánjellegű, vagy éppen hivatalos ügyintézésük során személyesen is találkozhattak, esetleg leveleztek egymással. Ez a kapcsolati háló olykor a vármegye határain is túl nyúlt. A Rákóczi-szabadságharc idején ez a kapcsolatrendszer még egy speciális többlettel is bírt, hiszen II. Rákóczi Ferenc fejedelem oldalán lévő nógrádiak ekkortájt nagy számban kerültek különféle hivatalok vezető pozícióiba. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, hogy Nógrád vármegye tisztségviselőinek fennálló kapcsolatrendszere milyen hatással volt a vármegye ügyintézésére. Érzékelhető-e a személyes kapcsolatok hatása a hivatalos teendők végzése során, vagy egyáltalán nem? A személyes kapcsolatokkal együtt járó szimpátiák és ellenszenvek, a magánérdekek azonossága, vagy az ellentétes érdekek az ügyvitelt befolyásolták-e? Az emberi tényező milyen formában jelentkezett, s milyen nagy volt a jelentősége? L A kapcsolattartás formái Mindenekelőtt szükséges megvizsgálnunk a hivatalos ügyintézés formáit. A levéltárak elsősorban az írásbeli ügyintézés lenyomataiként keletkezett iratokat őrzik, szóbeli ügyintézésre vonatkozóan közvetett adataink vannak, de erre is gyakorlatilag csak azonos típusú példát tudunk felhozni, mégpedig a különféle megjelentek számára felolvasott iratok esetében. A vármegye nemesi közgyűlésén a vármegyének szóló parancsokat általában a vármegye jegyzője olvasta fel a megjelentek számára, a vármegye tagjainak nem küldtek külön másolatot az adott utasításról.

2 A vármegye lakosságának szóló rendelkezéseket is felolvasták, szóbeli kihirdetésüket a szolgabírákra bízták. Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc és kora, Budapest, 2000. 260. 2 Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez... II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk. I. köt. (1703-1705). Salgótarján, 2004. 9-10.