A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

zeit, amelyben zálogként ő birtokolta testvére, István részét is. 183 Az örökhagyót 1449­1486 közt gyakran jelölik királyi embernek, több familiárisa is volt. 184 A harmadik test­vér Praznovszky György volt, 1474-ben Podmaniczky László brumovi várnagya. 185 A már korábban említett Praznovszky Miklós, aki 1414-ben két ügyben - mint befo­lyásos ember - Rajecen eljárt, már birtokolhatta nemcsak Kunyerad, hanem Konszka és Klecsén falvakat is. Praznovszky György Hunyeradot zálogba adta Hranosztay György­nek, Klecsént pedig a Rajecen lakó Kelemennek. Ezeket 1511-ben fiai, Benedek és Mi­hály visszaváltják. Benedek fia Péter - testvérei, Pál és Ferenc nevében is - elzálogosít Hunyeradon 1523-ban három jobbágytelket és a soltészség felét a Lehoczkyaknak, érte a Porubka birtokkal jótállást vállalva. 1525-ben Porub(k)án elzálogosítanak hat jobbágy­telket az Egresdyekenek. 186 Porubkáról van szó, mert a jobbágynevek szlávok 187 s nem azonosak az 1530 körül Kőporubán összeírt nevekkel. Kőporubán 1511-ben a Szádeczky-Kardos család is birtokolt. 188 Csicsmányt az egész 15. sz.-ban a túróci Jeszenszkyek és Rakovszkyak birtokol­ták. Ez utóbbiak a túróci Jeszenszkyeknek egy ágát képezték. 189 Alsó-jeszeni Mátyás veje, Urbonowzky János 1500-ban csicsmányi részét 400 aranyért zálogba adja unoka­testvérének, Rakovszky Györgynek. A falu másik részét 1502-ben a túróci Kossuthfalván lakó Detrich János pedig a Nagyjeszeni családnak adja zálogba. A Rakovszkyak és Jeszenszkyek Ulászló ellen voltak, ezért 1506-ban Csicsmányt és Szvederniket a birtokos Kossuth-i Miklós halála után Zabláti Jánosnak és utódainak adja. Később azonban visszakerül eredeti birtokosaihoz, mert 1549-ben a portális ösz­szeíráskor a földesúr Urbanovszky János, aki 1557-ben lemond részéről Rakovszky György javára 40 aranyért. 190 Lucskai Bertalan fia Lőrinc hűtlenségbe esik, ezért 1440-ben a király tőle birtokait, Lucskát, Vrchteplát és Csernakokosztolecet [Chemakowkostelech) elkobozza és a Podmaniczky Lászlónak, a családi vagyon nagy gyarapítójának és másodfokú unoka­testvérének, Klobucsai Miklósnak, a Klobusiczky család megalapítójának adományoz­za. 191 Úgy tűnik, az oklevél szerkesztői előtt nem volt tudott, hogy a Lucska erdő Lucskaiakat illető része már a Studenec nevet viselte, s nem is Lucskai Lőrinc birtoká­ban volt, hanem a Csernyánszkyakéban. 1451-ben az erdő még mindig Silva Luchka 192 néven szerepel. Ezután nem sokkal te­lepülhetett Facskó, de az is lehet, hogy már megvolt néhány éve, csak adómentesen, ezért nem említik. A Lucska-erdő betelepítésre a viszályok miatt tehát csak egy évszá­DL 19626 Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása. Századok (2005) 139. 277-278. DL 45586 Fekete-Nagy Antal4. m. 341. Fekete-Nagy Antal l m. 172, Fekete-Nagy Antal i. m. 140, 274 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1 12.k. Pest 1857 1865 IX. 611. Munková, Eva i. m. 15. DL 13568 Fekete-Nagy Antalira. 117-118, 149. SS

Next

/
Thumbnails
Contents