A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

ja {Gerkelehothaya, *Gyurcsina-lehota, Gyurcsina) és *Nagy-hauje [Noghchywe, Suja).

60 Az alapító neve mindkét esetben magyar, de a soltészi irtványtelep neve már a Nyugatfelvidékre és erre a korra jellemzően cseh lehota, illetve a német Hau. Sujánál a Nagy ugyanúgy az alapító neve, mint Gyurcsinánál a Györké.

61 E két név vonatkozhatott azonban akár egy személyre is, kereszt-, ill. vezetéknévként, miután egy-egy soltész olykor több falut is telepített.

62 E keveréknyelvű szóösszetételeket a különféle (szláv, német, magyar) anyanyelvű telepesek aztán a maguk nyelvére formáltak. Rajec 1332-37 években szerepelt a pápai tizedjegyzékben is: A tizedszedő a Raya-i szt László templom plébánosától 8 garast szedett be.

63 1358-ban castellanus de Raychot említenek.

64 Rajec a (vág)besztercei ispánságnak volt a tartozéka. 1358-ban (a Balog nembeli Széchy Miklós) és 1368-ban (Bebek István) az országbírók voltak a honorbirtokosai.

65 Konszka bírója, Thyl fia Miklós soltészségét Kunszká-t 1350-ben eladja Helbrand fia Miklósnak. Adómentes telkét, malmát, a mészárosság, cipészség, pékség, kovácsság jogát, az adóbevételek hatodát, a polgári perek utáni bevétel harmadát. A falu a zsolnai német jogot követi, a zsolnai castellanus évente háromszor áll rendelkezésre per faciendo Judicio

66 A zsolnai jog választása önkéntes lehetett, a soltész szabadságjogán alapulhatott. Csák Máté kifejezetten jó néven vehette, ha egy falu - Konszka - egy ő általa alapított város - Zsolna - jogát követi. Egy tételesen kidolgozott és kodifikált jog legfőként azonban azzal az előnnyel járt, hogy biztonságot adott. Még a besztercei várhoz tartozó távoli Pruzsina is olyan nyilatkozatot tett 1391-ben, hogy aláveti magát a zsolnai jognak,

67 sőt, a Csicsmányon is túl lévő, s a kaszai várhoz tartozó villa Zliechov is 1418ban.

68 A vevő - neve alapján - német volt és a szomszédos Rajecről való lehetett. Thyl Miklós ugyanitt telepszik meg, tekintve, hogy itt élt később egy Thyl nevű család. A Stranzka, Konzka, Stephanburbaya (Kőporuba) településeket birtokló Balogh nb. Ath fia Domokos 1368-ban már templomépítésre kér engedélyt, hogy villa Raych Szent László templomától függetlenek legyenek.

69 E Domokos 1366-ban gömöri esküdt, Bebek László familiárisa volt, s a Trajai ág megalapítója lett.

70 Sztránszké temploma ezt követően fel is épült. Jelenleg már csak a romja áll. Korai gót stílusú, keletéit szentélye egy nyolcszög három oldalát alkotja. A szentély boltozott lehetett, fölötte huszártoronnyal, mert más tornya nem volt. A töréspontokon és a hajó Zsigmonkori Okmánytár (továbbiakban: ZSO) IV. 2872 (DL7848) Kis-Suja egyébként sosem létezett, maga a község igen kicsike is. A magyar Csia, Csiha személynévből való eredeztetés (Kiss Lajos: i.m. 1988) azért valószínűtlen, mert ez esetben 1200 előtti alapítást kellene feltételezni. Csák Máté előtt e vidéken magyar alapítót egyáltalán nem ismerünk. Fügedi Erik: Németjogú falvak, i. m. 234-235 Vatikáni Magyar Okmánytár, Bp. 1887., I. sorozat, 1. kötet, 184. CD XI. 516. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1447.1-II. Budapest, 1996. I. 399. Fekete-Nagy Antal i. m. 137-138.; Kavuljak, Andrej i. m. 81; CD XI. 512. Chaloupecky, Václav: Kniha i. m. 86. Chaloupecky, Václav: Kniha i. m. 91. Fekete-Nagy Antal i. m. 188-189, 217; Zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. III. Pest, 1874. 366-369. Engel Pál: Archontológia i. m. II. 8.