A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

1262-ben Béla király Maladik ruténnak Tarnóc [Tamouch) földjét adományozza, amely határos terra Raieccel és terra Voksával.

39 Roich még 1275 k. is csak „possessio" volt,

40 a Kázmér-fiak azonban 1277-1299 közt a községet várral erősítették meg.

41 Kázmér építette Bajmóc várát is.

42 Privigye falut is a Kázmérfiak erősítették meg a későbbi karmelita templom helyén feltételezett várral.

43 A rajeci vár maradványai nem ismeretesek, de a Baranova-völgyben sejtik, mely Cierna felé nyílik, a Fojtóvá [Chvojtova) grunton,

44 s a Baba-sziklán lett volna.

45 Ez azonban azért valószínűtlen, mert Rajec stratégiai helyre települt, így vára sem lehetett eldugott helyen. Inkább azt tartom valószínűnek, hogy a falu ősi magja, templom területe volt erődítve, amely szintén az említett grunton áll. A régi plébánia-épülettől délre kb. 30 m-re néhány éve kiástak egy falazott kutat és egy hétszögű, ismeretlen célú két rétegű padlós középkori épületromot,

46 amely talán ennek maradványa. Ekkor épülhetett Rajec második temploma is, amely háromhajós volt, mint a jelenlegi templom is, amely e középkori templom alapjaira épült. A legrégibb fennmaradt része - a déli bejárat fölötti boltozott nartex és ennek kora gótikus ajtaja ebből a korból maradt meg.

47 Csák Máté kora Nemcsak Rajecen épült vár a az Árpád-kor végén, hanem többek között Besztercén, Lietaván és Sztrecsényben is. Ezeket Csák Máté elfoglalta - Rajecet 1299-ben.

48 Az újonnan épült várak ellátásához lakosságra volt szükség, ezért Csák Mátéval elkezdődtek a soltész-telepítések, amelyek területünkön a 15. sz. közepéig tartottak. Sokan őt tartják a felvidéki soltész-telepítések fő alakjának. A várak egyetlen kézbe - Csák Mátééba - kerülésével a meglévő falvakat szükség szerint az egyik vártól a másikhoz is átcsoportosíthatták. Ekkor kerülhetett Poluzsje és Turo Sztrecsényhez. Csák Máté nem volt jóban a csehekkel, ezért magyarokat telepített.

49 Területünkön az ő korából valók lehetnek az eredetileg magyar nevű helységek: a közvetlenül Turo mellé telepített Háromudvar (Tridvory), a német soltész által telepített, de - amint majd látjuk - magyar nyelvhasználatot mutató Konszka, Rajecfüdő is. Mályusz Elemér. Túróc megye kialakulása. Bp. 1922. 23, 36. HO, VI. 213. Fügedi Erik: Vár és társadalom i. m., 181. Fügedi Erik: Vár és társadalom i. m. 102. Vlastivedny slovnik obci na Slovensku, Bratislava, 1977 (továbbiakban: Vlastivedny slovnik) II. 456.; Fügedi Erik: Vár és társadalom i. m. 179. Janco, Stefan i.m. 46.; Kavuljak, Andrej i. m. 78. Bitusik, Peter - Zidek, Ladislav: Rajec 1193-1993. Mestsky urad Rajec, 1992. 19-20. néphagyomány alapján; ugyanilyen oknál fogva valószínűtlen, hogy a Jasenové melletti, már említett Hradisko lenne ez a vár, mint Placek, Miroslav - Bóna, Martin: Encyklopédia Slovenskych hradov. Slovart, 2007. 249-250. sejti. Moravcik, Jozef Zaujimava stavba v Rajci. Spravodaj Mestskeho Muzea Rajec, 1995, 2. 5 ; Bitusik, Peter - Zidek, Ladislav i. m. 29.; Jancová, K.: Rajec a jeho stavebny vyvoj. Vlastivedny Sbornik Povazia. 1962; Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Budapest, 1973. 67. Lukinich Imre i. m. I. XDÍ-XX,