A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

XXXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2007 TÖRTÉNELEM A RAJECI VÖLGY BETELEPÜLÉSE ÉS KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE ID. FRIVALDSZKY JÁNOS Rajec Zsolnától délre mintegy húsz kilométerre található, az egykori Trencsén vármegye Zsolnai járásában a délről észak felé folyó Rajcsánka patak völgyében. A Rajeci völgy egy része a középkorban a Rajeci uradalom területe volt, a 19. században a Zsolnai járás gerincét alkotta, jelenleg létezik ilyen nevű önálló kistérségi szövetség (Rajecká Dolina). E tanulmányban a Rajeci völgyet szűkebb értelemben veszem figyelembe, körülhatárolhatóbb földrajzi egységként, csakis a patak felső szakaszát - egyben nagyobbik, 3/4-részét - Turo (Turie) községig, ahol a Skalky hegynél a völgy összeszűkül. Á patak itt irányt változtatva ömlik Zsolnánál a Vág folyóba. A Rajeci völgy ebben a leszűkítésben a következő településeket foglalja magában déltől északra haladva a patak folyását követve: A legfelső szakaszon a völgy szűk, csak három község helyezkedik el benne, s csakis a jobb parton: Csicsmány (Cicmany), Facskó (Fackov), Frivald (Rajecká Lesná). Majd a völgy medencévé szélesedik, a jobb parton van Suja (Suja) és Gyurcsina (Durcina), a patak két partján Rajec városkája; a bal parton egy oldalvölgyben van Nagycserna (VeM Cierna) és Kiscsema (Mala Cierna); a patakhoz közelebb pedig Jaszenové (Jasenové) és Zbinyó (Zbinov). A jobb parton a patak mellett Klecsén (Kl'ace), Rajecfürdő (Rajecké Teplice), Poluzsje (Poluvsie), Turo (Turie), Háromudvar (Tridvory) és Porubka; valamivel távolabb Konszka (Konska) és Sztránszké (Stránske), végül jóval távolabb a pataktól, de szintén a jobb parton Kunyerad (Kunerad) és Kővágás (Kamenna Poruba). A 20. században Frivaldhoz csatolt Trsztenna (Trstenna) major nem jön számításba, mert sosem volt önálló település, amellett az újkorban jött létre. Lakosságát tekintve jelenleg tiszta szlovák, mára teljesen eltűnt német kisebbséggel. A területet keletről a Kis-Fátra hegygerince határolja, amin túl az egykori Túróc-vármegye volt; délről pedig az egykori Nyitra-vármegye Privigyei járása csatlakozott hozzá. A honfoglalásig Területünk a régészeti leletek tanúsága szerint az eneolittól (i.e. 2000) kb. Gyurcsina magasságáig lakott volt, a patak ennél felsőbb szakaszán erre utaló régészeti leletekre nem bukkantak.

1 1 Petrovsky - Sichman, Anton közleményei: (Vlastivedny Sbomik Povazia, 1958: 5., 1962: 123., 1963: 127.., 1964: 87., 1965: 53.) 3 S