A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

ne elemezze ezt. Hogyan kell várat építeni? Az eleink először egy tornyot építettek olyan magasra amilyenre csak lehetett, de nem kereket hanem szegleteset, azután a falakat és a bástyákat összekapcsolták a tornyokkal, majd a házakat bent a várban: „s úgy lassankint lakhelyeket, kitetsző szépségre nem tekintve, minden rend nélkül ugyan, de erősen készítettek." Ugyanezt folytatja Ecseg váránál, hol azon elmélkedik, hogy a várak ugyan romokban hevernek, kitéve a nap, a szél, az eső, a hideg és meleg ártalmainak, de egyszerűen nem pusztulnak el, még erőssebben kötődnek a falak egymáshoz. Szerinte a mai építészet semmit sem ér „A hajdani építéshez a mai tündér, pompás és tsak ékességet mutatni akaró építés nem is hasonlítható." (Azaz itt is racionalista, az öncélúságot nem kedveli.) Majd leírja a saját véleményét „bátran és minden tartalék nélkül kinyilatkoztatom" hogy a senki nem tudja, milyen módszerrel építkeztek a régiek. „A hajdaniak építési mestersége előttünk titok."

99 Színesítésül nagyon sok apró történeti morzsát közöl. Ezek egy része átvétel más szerzőtől (lásd Kenyeretlen Tariány - ez Bél Mátyástól van s egy névtelen irat is őrzi a Pesti múzeumban), de nagy részét beküldték neki. Pilisnél mond egy megjegyzést. Bél Mátyás szerint ide van egy közmondás: „Pilisen nem látni szarkát, mellyet igy kelletik magyarázni: pilis kopaszságot jelent, az pedig bizonyos, hogy az emberi kopasz főn szarkát nem látni." Gyarmat váráról, illetve benne a Balassákról azt mondták a régiek: „benne a Mars ereje fészket vert!". Alsótoldon „Itten lakott azon hajdan erős férjfiu Toldi Miklós, a ki a szántó-vasat egy vágásra keresztül vágta, s kinek a Buzogánnyá most is a Budai bétsi kapu alatt függ."

100 Salgó váránál írja a vár elfoglalását Istvánffytól átvéve, hogy vastag fatörzseket kötöttek tengelyekre, s a vár körül hordozták nagy zajjal, mintha sokan lennének a törökök 1554-ben, mire a magyar várőrök ijedten elmenekültek. Somoskő várát 1576-ban Ali basa el akarta foglalni, de elment először megszemlélni s vele volt egy kedves követje (?), a várból kilőttek s pont a követet lőtték agyon. Erre azonnal ostromolni kezdte, a vár nagyon jó helyen volt, elfoglalni lehetetlen, de a fiatal kapitány úgy megijedt, hogy Egerig szaladt, ahol aztán félvén a felelősségrevonástól, ijedtében meghalt. Zagyva váránál a Mátyás király legendát említi, amikor ostromolta, valaki kilőtt nyíllal s olyan balszerencsésen, hogy Mátyást megsebesítette a szeme felett, mire a király olyan ideges lett, „a sebe miatt annyire felindult", amíg ki nem zavarta a cseheket a várból és a várat „széjjel nem hányatta." Buják várát úgy foglalták vissza a magyarok 1663 után, hogy a korponai, kékkői, gyarmati magyar katonák összeálltak, s a vár melletti őrhegy körül sok sok zászlóval körbe körbe masíroztak. A törökök megrémültek, hogy ilyen sokan jönnek ellenük s megadták magukat.

101 Asszonyokról szóló megjegyzései is bőven akadnak. Megtudjuk, hogy „Uhorszka helységében az egész környéken legszebb az asszonyi nem." Bonfini is említi Ekerontó Borbálát. Ecseg várát Leányvárnak is említik a források, mert hajdan egy Borbála nevű asszonyé volt, akiről nem tudnak semmit csak a nevét. Majd a rá jellemző szemérmesseggel így adja elő a történetet: „Ezen asszony annyira el hagyta magát heves indulataitól ragadtatni, hogy az itt által-utazott férjfiakat maga eleibe hivatta, számokra jutalomképpen az ekéből erőszakkal is kifogatta az ökröket, s egy pár ökörrel ajándékozta meg az őtet meglátogató férjfiakat." Szelcnél említi, 1753-ban a helybeli kántor féltékeny lett M. 3/247, 3/250, 'M. 1/201, 1/188, 3/210, 1/221 M. 3/225, 3/234, 3/239, 3/244