A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Shah Gabriella: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja

vissza: „Nyolcéves lehettem, amikor a Szurdokpüspöki felé eső őrháznál hallottam egy fantasztikus muzsikál, egy gyönyörű zörejt, ami az emlékezetemben később egy munkadallá nemesedett. Ez nem volt más, mint amikor krampácsolt négy ember. Vagyis a sínek talpfái alatt lévő kavicságyat zömítette, amit a vonat szétzilált, tehát veszélyes volt, különösen a kanyarban, hogy labilissá válik. Ezért feszesen kellett aláverni, hogy tartson. Emlékszem, bámultam ezt a négy embert, mert olyan ütemmel és olyan ritmussal dolgoztak, ami egyszerűen másodperccel lehetett volna mérhető, és emlékszem, amikor tátott szájjal néztem ezt a gyönyörű munkát, ami zárójelben szép munka kívülről, de ha csinálja az ember, a bányászat után az egyik legnehezebb munka. Ma már nincsen, mert gépek verik alá. S akkor az egyikük megállt - leállt az egész gyönyörűséges zene, s azt mondotta: - Na, beállsz, öcsi? - Be én, mondtam hetykén. Odamentem, és picikét a fejembe ütött a gondolat, hogy kissé elhamarkodott volt ez a jelentkezés, mert iszonyatosan nehéz volt ez a csákány. Hát mindegy. Elkezdte a vezér ütni. És én beléptem a dologba. Vertem alá. Körülbelül 20 másodpercig. Hát azt hittem, hogy leszakad már a kezem. Úgyhogy sajnálatos módon, az én hibámból leállt az egész. Nevettek rajtam, gondolhatjuk, de annak nagyon örültem, hogy megértették persze, egy ilyen kisgyerek örülhet, ha fel tudja emelni a csákányt. De megdicsértek, mert nem estem ki a ritmusból. Ez a bizonyos pályamunka volt az, ami visszaköszönt a főiskolai éveim alatt. Amikor fotografálni mentem a Hűvösvölgybe, egyszer csak messziről hallom ugyanezt a csodálatos hangot, és ennek kapcsán aztán megcsináltam az első vázlatot. "

5 Sára Sándor volt a film operatőre. A főiskolán párhuzamos osztályba jártak, együtt készítették a vizsgafilmjeiket is. A Pályamunkások története mindössze annyi, hogy a munkások krampácsolnak, jön a vonat, félreállnak, elmegy a vonat, visszaállnak és dolgoznak tovább. Filmjében a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. Négynegyedes zenei motívum, amelyben az első hangsúlyos, úgy ahogyan a munkadalok is segítik a munkát. Gaál István ennek a filmnek a készítésekor sajátította el a vágást, mindenfajta segítség nélkül. Ettől kezdve minden filmjét saját maga vágta. „Ez a film egy remekmű. Nemcsak mint mozgófénykép, hanem a kép és a hang összedolgozása. A Pályamunkások egy szempillantás alatt karriert futott be, a bécsi Világifjúsági Találkozón megnyerte az első díjat, az Aranymedált, méghozzá Roman Polanski Két ember egy szekrénnyel című műve előtt. Ennek a filmnek köszönhetően Gaál István az olasz-magyar kulturális vegyes bizottság javaslatára elnyerte az olasz filmfőiskola ösztöndíját, ami egy évre szólt, de kinti kérésre még egy évvel meghosszabbították. Rómában is lediplomázott. A Centro Sperimentale di Cinematografián a vizsgafilmjéhez kapott 300 méter negatív anyagot és két forgatási napot. Ebből forgatta le a hétperces Etude című filmjét, amelyben az egyetlen színész szereplő fütyülte Dvorak Újvilág szimfóniájának a dallamát, mert zenekarra, jogdíjra már akkor sem tellett. ,A film példája lett az alacsony költségvetésű filmkészítésnek a Via Tuscolanán lévő főiskolán, Gaál neve pedig évtizedekre ismert lett olasz filmes körökben. "

7 Mikor Rómából hazatért, először a híradóhoz, majd a Dokumentumfilm Stúdióhoz került. Sára Sándorral elkészítették az első feketevonatos kisfilmet, az Oda-visszát, amely a fővárosi építkezésen dolgozó ingázó munkások világát mutatja be. Ez a film 5 Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja című filmben is szerepel ez a történet 6 Nemeskürty István - Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja c. filmből 2006-2007 7 Kincses Károly: Képességek, Kecskemét: Magyar Fotográfiai Múzeum , 2007