A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

ját, tiszteli Nemzetét, az igaz érdemeket és a tudományt szerető férj fiakat keresve bet­süli." Videfalván említi Kubinyiék ritka gyűjteményeit, könyvtárukat s ezekből kitetszik, hogy „ezen birtokos a tudományoknak, úgy valamint minden jónak kedvellője, elő-se­gítője." Pilinyben van Kubinyi Andrásnak „tsigák, tojások" gyűjteménye, ő maga „ne­mes gondolkodású úr", a gyűjtemény szabad megtekintésű. Nyilvánvaló, hogy a művelődés intézményei is fontosak számára. Fontos az, ami van de még fontosabb az, aminek lennie kellene. így megemlíti a levéltárakat, elsősorban a megyei levéltárat. Amelyben sajnos kevés a XVI. század előtti irat. Vannak még családi levéltárak, amelyeket nehezen, de sikerült megőrizniük a családoknak. A könyvtárakat több helyen is emlíü. Egy közkönyvtár van, a losonci református is­koláé. Jeles, jó és számos könyvek gyűjteménye ez. Bárki kér, adnak neki kölcsön „ami­vel magam is ditsekedhetem". A tanáraik közül nagy tudású volt Ember Pál, Széplaki György, Kármán József, a jelenlegiek közül Lukáts Mihály és Szarka János. Ugyancsak említ egy rendkívül tehetséges, de 25 éves korában meghalt, éppen külföldi tanulmány­útra indult diákot, aki nagyon tehetségesen rajzolt. „Láttam rajzolatjait, láttam festéseit, s álmélkodtam ezen nagy tálentomon." Lukáts Sámuelnek hívták, közli az édesapa által írt sírverset, illetve Senecát idézi a fájdalom elviseléséről. Sajnos, a megyében nincs könyvnyomtató műhely, s ez nagy hiányosság. Az iskolák fontosságáról is meg van győződve és ezt akarja a többiekkel is elhitetni. Mire jó az iskola? „Gondoljuk meg, hogy a jóban való nemes vetélkedés a végrehajtás ál­tal koronáztatik meg, s hogy egy jó iskola felállítása sok jót szül, mert ez által az ifjúság szerentsés neveltetése, a tudományokban való előlépése, s maga jobb alkalmaztatása fog eszközöltetni." De ehhez kellenek a jó tanítók, akik csak erre a pályára készülnek, jó fi­zetést kapnak, hogy máson ne járjon az eszük, azaz csak a tanításra koncentráljanak. 74 Stílusa Szépen ír és jól fogalmaz, hiszen literátor értelmiségi. Verseket is ír, prózát is, érdek­li a nyelvújítás, kapcsolatban áll Kazinczyval, Vitkovics Mihállyal. Sokat olvas. Folyóira­tokat járat. Ez a kötet egyik legfontosabb tanúsága, kortársainak szóló üzenete. A nemzeti nyelv és a magyar haza egy és ugyanaz. Minden más lesz, ha magyarul beszélünk, fogalma­zunk: a gazdaság, a politikai, a kultúra stb. Pl. 1709-ben Rákóczi elől az idős nógrádi ne­mesek bemenekültek Losonc városába, ott éltek békében, barátságban. így jellemzi őket „Látni lehetett itten azon időben a tisztelendő vénségnek szürkületével megjutalmazta­tott férjfiakat, a kik a már szenvedett sokféle viszontagságokból megszabadult, s nagy tapasztalásúak, a jó tanátsadásokban mint igazán böltsek, mély belátással előállottanak, főképen a köz jónak eszközlésében és előmozdításában. Kitetszett még akkor is ő ben­nek, hogy fiatal és közép idejekben bajnok vitézek, és megaggott vénségben szerentsés tantásadók valának!" Választékosan fogalmazva írja le a Zách Klára történetet. „Kívánta a vele való beszéll­getést, további társalkodást, rövid idő múlva megszerette, s annyira vitte dühös szerete­73 M. 1/293, 3/129, 4/33, 1/184, 1/213, 1/276 74 M. 2/3-4. 2/5-8, 4/248-249, 1/74, 2/8-10

Next

/
Thumbnails
Contents