A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Kazareczki Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében

követően (1931-től) Szirmay-Kalos Margit rendszeresen szerepelt a rádió prózai műsoraiban. Elsősorban felolvasásokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, de színdarabbal is bemutatkozott a hallgatóknak. Az alábbiakban ezért szükségesnek tartom bemutatni a rádió prózai műsorainak történetét, alakulását a „kezdetektől" 1941-ig. Az első adó 1924-ben kezdte meg működését egy bútorszállító kocsin, Paskay Bernát postai műszaki igazgató irányítása alatt, és még ebben az évben megjelent a Magyar Rádió Újság is Laszgallner Jenő szerkesztésében. 1925-ben megalakult Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke vitéz leveldi Kozma Miklós lett, első műsorigazgatója pedig Szőts Ernő (aki előtte már a Teleforihírmondó igazgatójaként is dolgozott) határozta meg az elkövetkező évek „műsoipoütikáját": 1926-tól színműelőadások és operák, operettek közvetítése (a stúdióból) képezte a művészi műsorok gerincét, délutánonként a gyermekeket két mesemondó (Szalay Oszkár és Zsombók Zoltán) szórakoztatta. Szintén a délutáni programhoz illeszkedett a női problémákkal foglalkozó, Asszonyok tanácsadója (Arányi Mária műsora). Délelőttönként 1925-től istentiszteleteket is közvetített a rádió. Házi zenei triót is szerveztek, de közreműködtek kamarazenekarok, kórusok, cigánybandák, dzsesszzenekarok is. Szőts az írókkal konstruktív együttműködést képzelt el: kérte, hogy írjanak beszámolókat, rövid tudósításokat új irodalmi művek megjelenéséről, vagy színdarab bemutatókról, így saját körükből szervezhetnének kritikusi kart. Ezen túlmenően az ún. ellentábor, a Nyugat írói - akik gyakran írtak kritikát a rádióban elhangzott „művekről" - Karinthy, Kosztolányi, Móricz is mikrofon elé léptek. Ódry Árpád rendezésében a stúdióban mutattak be kiváló művészekkel számos magyar és külföldi darabot. 1928 közepére a rádió-előfizetők száma elérte a százezer főt.

11 Az 1929-től induló Rádióélet c. lap nemcsak a rádióműsort, hanem a vidéki városok, tájak nevezetességeit is bemutatta, ahogy a vidéki kapcsolások is egyre szaporodtak 1929-től. 1931-től lépett életbe a Mikrofon látogatás című műsor, amely híres írók, művészek otthonában készült riportokat közvetített. Szőts Ernő - műsorigazgatósága alatt - kidolgozta az összes rádiós műfajt (felolvasás, riport, irodalmi összeállítás, színdarabok, ismeretterjesztő előadások) az 1932-ben bekövetkezett haláláig. Őt Hlatky Endre követte a műsorigazgatói székben. Önálló műsorosztályok alakultak: elsőként a prózai, zenei, drámai, külügyi osztályok létesültek. Az új elnök Havel Béla lett, prózai osztályvezető Németh László 1934-35 között. Zenei igazgatással Dohnányi Ernőt bízták meg. A Budapest II adó beindítása és új, nagyobb zenei stúdiók létrehozása is 1932-ben indult.

12 Szőts halála után minőségi romlás következett be a rádió műsoraiban, erre felfigyelve Kodolányi János a népi írók

13 egyike, rendszeresen bíráló cikkekkel záporozta a rádió műsorpolitikáját. Ezt Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság c. lapjában tehette meg, mivel 1933-tól Kozma Miklós és Bajcsy-Zsilinszky barátságának köszönhetően kritikák jelenhettek meg a rádió műsorairól. A népi írók elsődleges feladatuknak tartották, hogy a parasztság és a szegényparasztság nyomorúságos helyzetének bemutatásával az uralkodó társadalmi körök lelkiismeretére hassanak, és rákény11 Gergely, 1975, 37. p. 12 Kollega - Tarsoly, 2000, 362. p. 13 Kodolányi János (1899-1969) is a népi írók kiemelkedő képviselője és a 20. század egyik legkiemelkedőbb regényírója. Munkássága valamennyi műre kiterjedt. Regényei közül az ókori mitológiát és a tatárjárást feldolgozó művei a legfontosabbak. A két háború közti időszak irodalmának eszmei áramlatai mellett (konzervatív, haladó polgári és a forradalmi szocialista irodalom) a legfontosabb új irodalmi jelenség kétség kívül a népi írók tevékenysége volt, mely jelentős részben paraszti származású írókból állt. Szabolcsi, 1966, 24.p.