A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

NÉPRAJZ - Lengyel Ágnes: Érsekvadkertiek a „Palóc Búcsú"-n - Ünnepi viseletek napjainkban

brokát, amiből a felsőszoknya, a pruszlik és a „blúzka" is készült. A brokát anyag - gyolccsal bélelve - csak alátétként szolgál, a négy sor szélesebb csík ezüst csipke, gyöngyökkel és „pillangók"-kal kivarrva, teljesen befedi. A beráncolt piros selyemszalagok szintén „gyöngyös pillangók"-kal vannak „lekötve". Szélén zöld selyemszalaggal szegett, és fehér farkasfog díszíti. Hátul a legfőbb dísz a középre varrott „csutora", melyet Urbán Istvánné egy falubéli idős asszonnyal (Nagy Ferencné, sz. 1922.) csináltatott. Régente ezt selyemzsinórból hajtogatták, jelenleg azonban csak olcsó, papírboltban vásárolható fényes, műanyag ajándékkötözőből készítik. Mivel a faluban már csak a 86 esztendős Nagy Ferencné ért a „csutora" időigényes és bonyolult hajtogatásához, nem varrnak minden újonnan készített főkötőre. Helyettesítik méterben vásárolható kivarrott szalaggal. A főkötő alján a széles szalagokból „bokor" van, lecsüngő két szárán, illetve a keskenyebb szalagdíszeken ezüst „sík", „pillangóival és gyöngyökkel díszítetten. A színes (piros, kék, sárga, zöld) virágokkal gyárilag hímzett fehér selyem11. kép. Érsekvadkerti asszony főkötőben, „Palóc Búcsú", Balassagyarmat, 2005. júkus 17., Limbacher Gábor felvétele 10. kép. Érsekvadkerti menyecske „fékető"-ben, 1949. Manga János felvétele szalagokat Szlovákiában vásárolták. (11-12. kép) Ugyanilyen a derékra való pántlika is, ezt derekukon egyik végénél fogva egyszer körbetekerték, másik vége oldalt hoszszan lecsüngött. A menyecske harisnyáját - ahogyan a fentebb bemutatott menyasszonyét is - Urbánné kézzel kötötte. Ezt piros-fehér-zöld csíkokkal díszítette. Ilyen nemzeti jellegű harisnyát visszaemlékezése szerint viseltek már az 1930-as évek második felétől. Az öltözethez tartozó cipőt az 1960-as években Csehszlovákiában vásárolta magának. Ünnepi, megkímélt, csak igen ritkán hordott darab. A „Palóc Búcsú"-n a nagy családot bemutató érsekvadkerti csoport egyik tagja az idős asszony jellegzetes viseletét öltötte magára. Az alsószoknyák a fiatalokéval ellentétben nem fehérek, hanem egy bordó és egy fekete pettyes, illetve egy aprómintájú fekete, bárson-