A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

NÉPRAJZ - Kapros Márta: A dr. Kiss Péter-gyűjtemény (Nógrádi orvos magángyűjteménye a Palóc Múzeumban)

Hiánypótlónak minősült a Palóc Múzeum gyűjteményében az ugyancsak Mihálygergéről származó színezett díszítésű ácsolt láda (6. kép).

7 Az ilyen bútornál a bükkfa vöröses alapszínét növényi festőanyaggal fokozták, s a vésett mintázás hangsúlyos motívumait, cserlét felhasználva hozzá, feketével kiemelték. Csilléry Klára kutatásaiból tudjuk azt is, hogy az ácsolt kelengyés ládák ilyen módon történő díszítése a 19. század első felében megszűnt.

8 így sajátos díszítéstechnikáján túl ritkaságnak számít egyben a tárgy kora miatt is: a 19. század közepe előtt készült ácsolt láda erről a vidékről alig található a mai magyar közgyűjteményekben. A szóban forgó darabon az előlapot és tetőt borító, egyszerű geometrikus vésett díszítés letisztult, harmonikus, minden deszkának önálló kompozíciója van. A Kiss Péter-gyűjteményből származó másik, a 19. század végére keltezhető ácsolt láda (2007.1.6.) is érdemes a figyelemre. Szemlélteti a gömöri szekrények díszítésének késői stílusát. Az összhatás zsúfolt, a felnagyított főmotívumokat alkalmazó mintázás kompozíciója átnyúlik az egyes deszkákon, a nagy felületek kitöltésére a készítő előszeretettel használta a sűrű vonalhálót.

9 A festett asztalosbútorok közül említendő a felirata alapján - egyébként nagy valószínűséggel rimóci megrendelő számára - 1938-ban készült festett ágy (2007.1.8.1-5.). A formájában akkor már régiesnek számító tornyos nyoszolya

10 alapfestése flóderozott: sárgásbarnán sötétebb barnával. Ecsettel festett, tarka színezésű, elnagyoltan formált virágtövek, -csokrok, -füzérek elhelyezése az ágyvég felületének szerkezeti tagolásához igazodik. Korábbi gyűjtéseim adatolt párhuzamait felhasználva megállapítható, hogy szécsényi mester műhelyéből került ki, a Szécsényhez köthető festett parasztbútor késői, utolsó korszakának jellegzetes jegyeit viseli. A főleg cserháti falvakat ellátó helyi bútorkészítő központ megléte ugyan ismert, de tevékenységének átfogó feltárása még várat magára.

11 A remélt feldolgozáshoz újabb adalékot jelenthet tárgyunk kora, tekintve hogy az eddig ismert legkésőbbi, 1931-es évszámú Szécsényben készült festett parasztbútornál

12 közel évtizeddel fiatalabb. - Az egyébként szintén feltáratlan, helyi központnak feltételezett, Losonchoz köthető festett bútorok számát gyarapítja a jelen anyagban egy fekete alapszínű cifraláda (2007.1.7), amely a meglévő párhuzamok alapján a 19. század utolsó negyedében készült.

13 A gyűjtemény szerzeményezése szempontjából tanulságos a ládatető belső oldalának ceruzás felirata: „AJÁNDÉK A FALU MÚZEUMNAK / LENKO JÁNOS". Az asztalosbútorok többi része olyan termékek közül kerül ki, amelyek vásárlói köréhez falusiak, városiak egyaránt tartozhattak: esztergályozott lábú kávás asztal, keretezett falitükör, törülközőtartók, konyhába illő fiókos falipolc, edények tárolására szolgáló telázsi, zsámoly. Felsorolásszerűen említem, hogy a gyűjteményben vannak még ún. gyermekbútorok, kisbútorok, ezek helyi specialisták munkai vagy házimunka keretében készültek, csakúgy, mint másutt is. Magam 1970-től keltezhető megyei gyűjtőútjaim során már mindössze egy ilyen ácsolt ládával találkoztam - egyébként ugyancsak a losonci út, vasút mentén fekvő, közeli Nógrádszakái községben egy volt módos gazda padlásán. De megszerzése nem sikerült. 8 CSILLÉRY 1977:397; 1989:834 9

Vö. CSILLÉRY 1989:836 10 ZÓLYOMI 2000:73 - Bár megállapítását, hogy az első világháborúig tartozott a tornyos ágy a leányok hozományába, általánosságban a megyére érvényesnek elfogadom, de éppen Rimóc, Hollókő környékét illetőleg a datált példányok, köztük a jelen darab is, megfontolásra int. 11 Többször is kitér e helyi központ meglétére CSILLÉRY 1989 12 Ugyancsak tornyos nyoszolya, leltári szám: 86.1.3.1-6. 13 Vö. CSILLÉRY 1989:484