A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

hoszszas ön tapasztalásaimra s a velem közöltetett tudósításokra építettem, melly tudósításokért az illető Uraknak hazafiúi szereteteket, s erántam ez által megbizonyított bizodalmakat, itten illendő tisztelettel megköszönni kötelességemnek tartom." Azt is rögzíti, hogy az adatokon nem változtat, amit kapott, azt közli akár a népességszámi, birtokosi stb. adatokat is illeti. Alsóesztergálynál jegyzi meg: „Illy hűséggel adom én elő mindenütt a velem közlött tudósításokat, minden részre hajlás nélkül." Egyértelműen kiderül olykor, hogy a rögzített adat valóban forrásközlőtől származik, de ehhez hozzáfűzi a maga véleményét is, mert egyes esetekben az adatokat, híreket hiteltelennek tartja. Kamor váránál a jenéi (diósjenői) iskolamester Sztregovai János leereszkedett a vár mély pincéibe, állítása szerint 25 ölnyi mélyre, de semmit sem talált ott. Senki nem tudja mi végre készült ez a nagy mélység. Ugyanitt megjegyzi azt a vándorlegendát, hogy itt van az elásott kincs az alagútban. „A köznép azt állítja köz beszédben, hogy itten nagy kintsek vannak elrejtve, mellyeket valami idegen vének fognak felásni, és magokkal elvinni, setét éjjeli időben, de ez tsak a köz nép véleménnyé."

42 Másodjára felhasználta a rendelkezésekre álló könyvészeti forrásokat, a már meglévő és fontos s bizonyára elérhető jeles szakirodalmat. Ezek közül sok a nagyon friss. Nyelvüket illetően ezek német, latin, magyar nyelvűek. „A hajdani időkre nézve az előttem élt jeles és hiteles tudós írók előadásaikra támaszkodtam" - írja ugyancsak az előszóban. Közel száz könyvészeti forrást használt fel, ezek közül csak néhányat említsünk meg, igazolva széles kitekintését. Engel János Keresztély: Geschichte des Ungarischen Reichs; Anonymus krónikája; Bonfini műve; Kézai Simon krónikája; Hartvik legendája; Istvánffy műve; Pray György műve, Gróf Forgách Ferenc emlékirata; Thuróczi János krónikája; Közönséges vagy Universalis geographia, a bétsi Congressusban történt változások szerint. írta Canabich J.G.F. fordította Czövek István. 1817.; Corpus Iuris kötetei; Allgemeine deutsche Real-Enciklopedie für gebildete Staende. Lipcse, 1820. (Madáchokról írván említi); Budai Esaiás magyar históriája, Virág Benedek: Magyar századok; Kultsár István (kiadó): Török országi levelek, 1794; Buday Ferenc: Magyar ország Polgári Históriájára való lexikon, 1805; Verbőczy hármas könyve; Ortelius Hieronymus; Statistik des Königreichs Ungarn, von Martin Schwartner (Hozzáteszi a jegyzethez: „Ezen tudós férjfiu 15-ik augusztus 1823 halt meg Pesten.); Tessedik Sámuel: Der landmann in Ungarn, was er ist, und was er sein könnte, 1784; Kubiniy Péter: Solennia VI. Memoriae Anniversariae Bibliothecae Kis-Honthanae, Pest, 1816 ; Kriegs und Friedens Geschichte zwischen der Krone Ungarns und der ottomanischen Pforte, seit dem Jahre 1526. von,. Joh. Róka Ofen, 1785; In annalibus Svevorum, Martini Crusii, editione Francofurtensi, de Anno MDXWI; De turcio Bello; Bartholomaeides László, Nemes Gömör és Kishont törv. Egyesült Vármegyék leírása, 1806-1808; Frölich Dániel-Czajler Mátyás: Beschreibung des Königreichs Ungarn, 1646; Szirmay Antal: Szatmár vármegye leírása 1809-1810; Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn. Durch Martin Ziegler, Ulm, 1646; Taschenbuch für die vaterlandische Geschichte. Durch die Freinherrn Hormayr und Mednyánszky; Theatrum Europae; Janits Emilián: Geschichte der ungarischen Königinnen, 1820; Geschichte der hussziten von Lenhardt, Monumenta Hungarica, kiadta Rumy Károly, 1816, Reise von Konstantinopel nach Brussa und Olympos des Joseph Hammer; Antonius Szirmay, Hungária in Parabolis; História ArchiEpiscoporum Golocensium; Dr I.A. Fessier: Geschichte der Ungarn; Notiüa C. Zemplin; 41 M. 1/320 42 M. 3/19