A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület célja: „...a kereszténység és a fajmagyar­ság erősítése, a nemzeti gondolat ápolása, bevitele a magyar társadalmi életbe, a nem­zeti eszme elleni évszázados támadások okainak, céljainak, módszereinek, eszközeinek kutatása, feldolgozása és ennek alapján a megelőző védekezés rendszerének megállapí­tása. A közszellem nemzeti irányú átalakítása. A külföldi nemzeti irányú mozgalmak fi­gyelemmel kisérése; a magyar faji érdekeknek és nemzeti törekvéseknek, az európai kultúra érdekében hozott emberfeletti áldozatainak, értékeknek és mai helyzetének az ország határain belül és kívül való megismertetése. Keresése és munkálása azoknak a módszereknek és eszközöknek, amellyel a magyar faj kétségbevonhatatlan felsőbbsége és elsőbbsége mellett a történelmi Magyarországon lakó népek együttélését biztosítani alkalmasak. Az itthoni, a megszállott területi és külföldön élő magyarság egy népbe va­ló tartozási érzésének ápolása. Az egyesület pártpolitikával nem foglalkozik, politikai pártokat és pártpolitikával foglalkozó egyesületeket nem támogat és ilyenekkel összeköttetésben nem áll." 46 Az Etelközi Szövetség „alkotmánya" a Szövetség célját szigorú rendszerbe csoporto­sítva állapítja meg: „1. Magyarország területi épségének védelme, biztosítása, helyreállítása, megóvása. 2. A magyarság faji, nemzeti, gazdasági és műveltségbeli fejlesztése és megerősítése. 3. A magyar állam világpolitikai helyzetének megszilárdítása és a magyar faj becsületének kivívása és megóvása. 4. A zsidóságnak mint a magyar nép legveszedelmesebb ellensé­gének a magyar állam gazdasági, politikai és szellemi életének minden teréről való ki­szorítása. 5. A szövetség zsidó-szabadkőműves és kommunistaellenes céljait a világ öszszes keresztény nemzetei között terjeszteni. 6. A célnak megfelelően a szükséges fe­gyelemtartás elvének érvényre juttatása egész közéletünkben." 47 A két dokumentum közül az EX „alkotmánya" szigorú rendszerével, revíziós, anti­marxista, fajvédelmi alapállásával markánsabban megfogalmazott nézeteket foglal ma­gába, mint a fedő egyesületéé. A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület alapszabályá­ban „kereste", „kutatta", „feldolgozta", „figyelemmel kísérte", „erősítette", és „ápolta" céljait. Az EX erősebben fogalmaz: Magyarország területi épségét „védi", „helyreállítja", a magyarságot „fejleszti", „megerősíti" a magyar faj becsületét „kivívja", „megóvja", a zsidóságot „kiszorítja". A két alapszabály különbözőségét maghatározzák a legalitás, a széles körben illetve a szűk körben terjesztés körülményei. Az EX alkotmányában egy „őrségváltó" és kérlelhetetlen következetességű revíziós törekvést érhetünk tetten. Kife­lé azonban, a bethleni konszolidáció éveiben nem lehet hangot adni nyíltan a célkitűzé­seknek. Az EX-en belül a megalakulástól számított néhány évig gyakran a radikális intranzi­gensek adják meg az irredenta eszmeiség alaptónusát. Páter Zadravecz az 1922 márciu­si EX „nagytáborozáson" mondott beszédét a következőképpen foglalta össze: „1. Irre­denta csak fanatikus lehet. 2. Irredenta ország nem ismer 'jogrendet', az irredentákat fé­kezni nem kell, tőlük, bosszújuktól megvédem a faj veszélyest bűn, nem jogrend. 3. Elő­re az ezeréves határokig, jaj ki utunkat állja!" 48 Az EX kvázi „hivatalos" lapja a Gálóczy Árpád mérnök által szerkesztett-írt „Közér­dekű levelek" volt, amely 1922-től 1934-ig illetve 1936-ban jelent meg. Fő profilja szinte 46 ZINNER: Adatok. 574. 47 Uo. 48 DÓSÁNÉ, 130.

Next

/
Thumbnails
Contents