Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Harth Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület

szereplői. A Huszár Károly vezette, az antant támogatását élvező új kormány 1920. január 25-re hirdette meg a nemzetgyűlési választások napját. Az új választójogi szabályozás megjelenését, a nemzetgyűlési választások kiírását a vármegye véleményformáló politikai csoportjai is inkább kedvezően fogadták. Azok, akik a rendelettel kapcsolatban fenntartásokat fogalmaztak meg, főként az önjelölt képviselők fellépésétől, a szélesebb tömegek demagógiával való megnyerése miatt a képviselőház színvonalának csökkenésétől tartottak. Helyi pártszerveződések és pártprogramok A Tanácshatalom augusztus 1-i bukását követően, Nógrád vármegyében a budapesti eseményekhez képest csak több napos késéssel történt meg a forradalmi kormányzótanács helyi szerveinek leváltása, az ellenforradalmi hatalomátvétel. A politikai visszarendeződés folyamata magában foglalta a helyi „politizációs térben" működő, különböző érdekcsoportok át- és újjászerveződését. A Monarchia felbomlásával, a pártokra addig olyannyira jellemző közjogi felállás azonban értelmét vesztette. Ezért a hagyományos közjogi pártok, illetve a hiteltelenné vált liberális és konzervatív szerveződések helyett, most főként a keresztényszocialista, kisgazda, szociáldemokrata irányzatok számíthattak tömegtámogatásra. Országos jelenségnek számított a szociáldemokratákhoz és a kisgazdákhoz képest is előnyben lévő, különféle keresztényszocialista mozgalmak gyors pártalakítása. Ezek a pártok ugyanis egy olyan radikális szociális programot hirdettek meg, amely megfelelőnek tűnt a tömegek megnyerésére.

14 Térnyerésüket az is segítette, hogy vezetőik, ha a korábbi időszakban háttérbe is szorultak, de nem távoztak az országból. Mindez Balassagyarmaton is érvényesült: a Keresztényszocialista Párt helyi csoportjának választmánya már szeptember első napjaiban hozzákezdett a párt szervezéséhez.

15 A helyi keresztényszocialisták, a pártszimpatizánsok számának növelése érdekében a következő felhívást tették közzé a helyi lap, a Nógrádi Hírlap hasábjain: „Polgártársak! Keresztény magyarok! A négy és félhónapos rémuralom elmúltával, mely idő alatt ronggyá téptek mindent ami magyar, mindent ami nemzeti, mely idő alatt lerángatták a megfeszített Mestert, a keresztről, hogy véle együtt eltemessék a kereszténység évezredes népeket és nemzeteket fenntartó erejét, ma újra alkalmunk van szabad szóval, magyar szívünknek őszinte szavával szólani hozzátok. A mi programunk rövid két szóval kifejezhető: Keresztény Magyarországot. Akarjuk, hogy az a nemzet legyen itt úr ezen a földön, mely azt ezer esztendőnek előtte vérével megszerezte és ezer esztendeig vérének hullásával megtartotta. Akarjuk, hogy az a nép boldoguljon itt, melynek verejtéke varázsolja elő az áldott magyarföld arany kalászát. Akarjuk, hogy az a munkás lásson itt jólétet akinek a keze kérges az alkotó munkától. Akarjuk, hogy a nemzeti magyar és az egyetemes kereszténység eszméje legyen e hazának vezető és irányító gondolata. Mi nem hirdetünk osztályharcot és gyűlöletet, hanem a honszerelem13 Nógrádi Hírlap 1919/46. sz. Továbbiakban: NH 14 Gergely J. 50. o. 15 Annak ellenére, hogy a Keresztényszocialista Párt és az Egyesült Keresztény Gazdasági Párt már 1919 augusztusának végén Keresztény Szocialista Gazdasági Párt néven fuzionált, a balassagyarmati pártszervezet hivatalos névhasználata ekkor még Keresztényszocialista Párt volt. 69