Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Szvircsek Ferenc: A fejlesztés és megtorpanás évei. „Minden bányásznak hazafias kötelessége teljesíteni a terveket”

a gép egyformán kitermelte és felrakta a szenet és a palát is. A nógrádi szenek fűtőértéke ezért az 1945. évi 3500 kalóriáról 1950-re 3000 kalóriára, 1956-ban pedig 2890 kalóriára csökkent le. A szénmedence legkorszerűbb szénosztályozóját Nagybátonyban hozták létre, a MÁV állomással szemben. Az építmény öt emelet magas, vasgerendákból, vaslemezekből és üvegből készült. Az itt folyó munka, általában emeletenként változott. Három kötélpálya szállította ide a kitermelt szenet: az egyik Kányásról, a másik Ménkesről, Kossuth lejtős aknáról, és az Északi táróról, a harmadik ága pedig 1955. októberétől, Tiribesről szállított. A kötélpályán beérkező csilléket a váltókkal felszerelt függősínen tolták a csilledöntő munkahelyhez, ahonnan az adagolóra került. A munkafolyamatnál a teli csillék egy félkört tettek meg, a kör másik felében már az üres csilléket tolták ki újra a kötélpályára. A csilledöntést zömében nők végezték az osztályozón, ahol naponta és fejenként, 200-400 alkalommal tették meg az említett körforgást. Az ezt követő munkafolyamatokat már gépek végezték. A szén osztályozása során a bunker alatt lévő nagyobb széndarabokat a bütykös rosta választotta le, és egy gumiszalag vitte a vagonokba. Menetközben válogatták ki közüle az itt dolgozó nők a palát. Az apró szén, egy gumiszalagon került a RELCNER rostára, ahol megtörtént a kocka- és a diószén kirostálása. A 0,2 mm-es törmelékszenet egy kanalas szalag vitte a nagy bunkerbe. A porszenet itt tovább vibrálták, különválasztva az ún. „borsót" és a finomport. A darabos és kockaszenek jó minőségének biztosítására külön palaválogatókat alkalmaztak.

37 A szénbányászatban meglévő létszámhiány kiküszöbölésére, az 1953. decemberétől foglalkoztatott a katonákból (a nagybátonyi bányász honvédekből alakított 3. bányász századból) többen már vájár bizonyítványt is kaptak, mert a katonák elvégezték a vájár tanfolyamot. A nógrádi szénmedencében 1956. végéig, mintegy 600 honvédet alkalmaztak bányász munkakörben.

38 1956. márciusában, az országban érezhető politikai, gazdasági válságot az ellátási gondok is súlyosbították. Ebben az érezhető válsághangulatban, a szénbányászat fejlesztése céljából nyitották meg Mátranovákon, megyénk első szénbányászati, újító vándorkiállítását, melynek különösebb eredménye már nem lett.

39 Az MDP. KV. 1956. április 27-én társadalmi vitára bocsátotta a II. ötéves tervezetet. (Ezt a tervet fogadta el majd az 1956. július 18-21. között tartott KV. ülés, a nehézipar meghatározó fejlesztésével). Május hónapban került sor a fiatal bányamérnökök tanácskozására is, melynek az volt a nem titkolt célja, hogy a fiatal műszaki értelmiséget hatékonyabban kapcsolják be a termelési feladatok megoldásába.

40 Technológiai váltásra is sor került, mivel az időzített gyutacsos robbantási kísérletek már megyénkben is javában folytak, melyek termelékenyebbnek és gazdaságosabbnak ígérkeztek a korábbi, ún. millszekundomos robbantásnál.

41 100 év. 1970. i. m. 190 Szabad Nógrád. 1955. október 5. Jakab Sándor: Nógrád megye története. IV. 1944-1962. Salgótarján. 1974. 190 Szabad Nógrád. 1956. március 10. Szabad Nógrád. 1956. március 31. Magyarország a XX. században. 1985. i. m. 393-394 Szabad Nógrád. 1956. május 16. Szabad Nógrád. 1956. május 23. 48