Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Szvircsek Ferenc: A fejlesztés és megtorpanás évei. „Minden bányásznak hazafias kötelessége teljesíteni a terveket”

csolása a termelésbe. Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta a szén minőségének az alakulását az erőltetett termelési tempó is. Csak a mennyiség volt a fontos, ezért nem fordítottak sem időt, sem gondot a minőségi, tisztán történő termelésre. Sem a munkahelyi válogatás, sem a szénosztályozói meddőválogatás nem történt meg azzal a gondossággal, mely szükséges lett volna. A modern technológia bevezetése, a korszerű művelési módok, a jövesztés gépesítése szintén hozzá járult ahhoz, hogy a szénmedence termelésének, azaz a kitermelt barnaszénnek a minősége állandóan romoljon. A nógrádi szenek átlagos minősége 1945-ben 3 500 kalória körüli volt, vele szemben ez a mutató 1950-ben 3 260,1956-ban 2 890 átlag kalóriaértékre csökkent. Ugyancsak gond volt az anyaghiánnyal, valamint a külszíni szállítás továbbra sem tudta üres csillékkel a bányákat ellátni. Gyakori volt a géphiba, és az igazolatlan hiányzások nagy száma. Az 1955. évi tervekben úgy számoltak, hogy az üzemek egy részének szénvagyona teljesen kimerül vagy megcsappan. A kategorizált készlet 172,8 millió tonna (8,7%), az összes lehetséges készlet a számítások szerint 203 millió tonna (6,8%) volt. Elsőrendű feladat lett ezért, a termeléshez szükséges feltárt szénvagyon biztosítása. A felmérések szerint 1956 elején a következő bányák kimerülésével számoltak: Forgách lejtős akna, Tordas II. lejtős akna, Gergely-Pólyos lejtős aknák, Alkotmány lejtős akna, Gáti III. lejtős akna és a Főtáró, Margit N-V. lejtős aknák, Vizslás lejtős akna és Pócsházi lejtős akna. Az aknák pótlására Mátranovákon terveztek egy új tárót létesíteni, mely az Alkotmány II. lejtős akna, Gáti III lejtős akna, és a Főtáró termelését fogja pótolni. A Rákóczi telepen és Gyula tárón egy-egy új üzemet létesítenek, melyek Gergely- és Pólyos lejtős aknák helyébe lépnek. Mátranovákon valamint Rákóczi bányatelepen az előmunkálatok már meg is kezdődtek. Tőkés lejtős aknában nagy teljesítményű kamrafejtést telepítenek. Kisteleken, miután 1956-ban kimerül a lejtős akna, ennek pótlására új lejtős aknát terveznek. A kazári üzemegység megnőtt termelésének fogadására, illetve a kisterenyei osztályozó szénminőségének javítására Gyula-rakodón megnövelték a széntörő kapacitását. A volt Ilona bányai osztályozót is ide telepítik át, s tovább folytatják a mizserfai gyenge minőségű szenek mosására vonatkozó kísérleteket. A kisterenyei kimerülőben lévő üzemek pótlására tovább fejleszti a Tröszt a Tordas II.-III. lejtős aknákat. Forgách lejtős akna termelésének kiesését az év második felében Király táróval szeretnék pótolni. Margit lejtősakna termelésének egyensúlyát a Margit VI.-VII. lejtősaknák és a Ferenc II. lejtősakna további feltárása fogja biztosítani. Szorospatakon falazott légaknát mélyítenek, Tiribes aknán egy kifalazott ereszkét állítanak üzembe és ezzel a föld alatti szállítást, javítják meg. A vágathajtást 129 km-re történő emelése mellett, fokozott feltárási munkákat is végeztek, hogy az 1956. évi tervet folyamatosan biztosíthassák. Sartoris Kálmán határozottan kiemelte a szocialista munkaverseny fontosságát a termelés biztosítása érdekében, ezért a vállalat dolgozóinak már az év első napjaiban ki kell venni részüket a felszabadulási munkaversenyből. Mint mondta: „Az életszínvonal alapvető feltétele a termelékenység emelkedése, a fegyelmezett, öntudatos munka, a tervek teljesítése, az önköltség csökkentése". A járási pártbizottság a bányászoktól, az 1955-ben elkövetett politikai és gazdasági hibák kijavítását kérte 1956-ban. Az irreálisan megemelt, a trösztre is ráerőltetett termelési tervek, a szervezési hibák sorát vonta maga után. Olyan versenyvállalásokba hajszolták bele az embereket, amelyről eleve tudható volt, hogy teljesítésük lehetetlen. Mint látható az elmondottakból, a korábbi magas, kiugró eredményeket, a Sztálin-műszakokat, a kongresszusi versenyeket a túlhajszolt emberek, gépek mellett az üzemek is megsínylették. Elfogyott a fejtésre előkészített szénvagyon. A rendteremtés szándéka 41