Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Harth Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület

mati választókerületben. 33 A balassagyarmati választókerülethez a következő húsz tele­pülés tartozott: Balassagyarmat, Patak, Dejtár, Ipolyszög, Csesztve, Szügy, Patvarc, Őrhalom, Hugyag, Csitár, Iliny, Nógrádmarcal, Mohóra, Magyarnándor, Debercsény, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény, Terény, Szanda. A voksolás időpontjáról fal­ragaszok és a sajtó útján értesítették a lakosságot. Az új választójogi rendelet a szavazás­ban való részvételre kötelezett minden arra jogosultat. A választókerület vezetésével Gottl Rezső törvényszéki elnököt, helyetteseként dr. Kuzmics Gyulát bízta meg a végrehajtó hatalom még 1919. decemberének végén. A ki­jelölt választókerületi biztos hatáskörébe tartozott a választási bizottság megalakítása. Gottl Rezső a következő személyeket jelölte rendes tagként: Hanzély Gyula szügyi, Hummer Ferenc, Péterffy Béla, Schuchmann Rezső balassagyarmati lakost, póttagként Alács Kálmán, Kasza Pál balassagyarmati, Eckert Péter dejtári, Zeman Mihály szügyi polgárokat. A jelölteknek a hivatalos esküt kellett tenniük. 34 A választások idejére, a rend és közbiztonság megőrzése érdekében, beleértve a vá­lasztást megelőző és az azt követő napot is, a hatóság szesztilalmat rendelt el az összes kocsmában, kávézóban és vendéglőben. 35 A kor sajtóviszonyaira jellemző érdekesség, hogy a Nógrádi Hírlap még a választás napját is kihasználta a Jeszenszky Kálmán melletti korteskedésre. 36 A biztos befutóként jellemzett Jeszenszkynek és párthíveinek azonban csalódniuk kellett, ugyanis a képvi­selői mandátumért folytatott versengés győztese Dräxler János, s vele együtt a helyi KNEP „vidéki" szárnya lett. Hogy miként vélekedtek a választókerületben a kialakult helyzetről? Erre nézve szin­tén csak a Nógrádi Hírlap szolgálhat forrásul. A nemzetgyűlési választás eredményeinek első sajtóbeli értékelésére a megyében, 1920. február 8-án került sor. 37 A vesztes Je­szenszky-párt" véleményének tekinthető, címoldalon megjelenő terjedelmes cikk, a ke­rületben kialakult eredmény elemzését mellőzve, kizárólag a választás országos követ­kezményeivel foglalkozik. A kiábrándult hangvételű írásból, egy gazdasági szakembe­rektől a valutaválság idejére tervszerűen megfosztott, kétségbeejtő színvonalú képvise­lőház képe bontakozik ki. A megye hagyományos politikai vezető rétege a választójog kiszélesítését megfogalmazó törvényt tette felelőssé a kialakult helyzetért, mintegy ko­moly veszélyforrást látva a képzetlen, „hozzá nem értő elemek" mandátumszerzésében, ezért az akkor hatályos választási rendszer felülvizsgálatát követelte. A kerület új képviselője a választást követő második napon 1920. január 27-én vehet­te át megszerzett mandátumát. 38 Dräxler, immár a nemzetgyűlés tagjaként a földműve­In: www.vokscentrum.hu NH 1919/51. sz. NH 1920/ 4. sz. NH 1920/4. sz. A megkezdődő béketárgyalások elvonták a helyi közélet figyelmét a megválasztott nemzetgyűlés témájáról. A kérdés legközelebb csak egy képviselőházi vesztegetési botrány okán, 1920. márci­us 28-án került elő a megyei sajtóban. A balassagyarmati kerület választási jegyzőkönyvei nem ismertek, így nem tudunk számot adni az egyes jelöltekre leadott szavazatok, a választáson megjelentek, az érvényes és érvénytelen sza­vazatok számáról. 76

Next

/
Thumbnails
Contents