Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Harth Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület

újabb választási gyűlést rendeztek. A helyi szinten kimagasló érdeklődés mellett megtartott rendezvényen

28 azonban nyilvánvalóvá vált törekvésük kudarca: Sztranyavszky - a lelkes támogatás és a jelöltség elvállalására felkérő előzetes hozzászólások ellenére a kerületnek sötét politikai jövőt jósolva, már arról a szilárd elhatározásáról adott számot, hogy a jelöltséget ilyen körülmények között nem vállalhatja. Elhatározását hoszszabb, a munkapárt háborús szerepét, a belpolitikai helyzetet is elemző beszédben indokolta. A jelenlévők véget nem érő rábeszélésének hatására azonban még tett egy látszatengedményt: megígérte, hogy a kerület politikai viszonyainak változása esetén választói „rendelkezésére áll". Jelöltségének ügye 1920. január elején a következő, Cservenyák György pártelnöknek címzett távirattal került lezárásra: „Méltóztassál tudomásul venni és bizalmukkal engemet kitűntető barátainkkal is közölni azon megmásíthatatlan elhatározásomat, hogy eredeti álláspontomnak megfelelően azehó 25-re kiírt nemzetgyűlési választáson jelöltséget nem vállalok. "

29 Sztranyavszky végleges döntésével közel egyidőben, 1919. december 30-án a vármegyeháza nagytermében került sor Dräxler Jánosnak a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt, a „vidék" jelöltjének első nyilvános balassagyarmati bemutatkozására.

30 Dräxler mintegy 350 fős, elsősorban vidéki hallgatóság előtt ismertette politikai elképzeléseit a választókerület jövőjéről. Programjával leginkább a vidéki, gazdálkodó lakosság köréből igyekezett híveket toborozni, így beszédének középpontjába is elsősorban a földkérdés földosztással való megoldásának szükségességét, a föld népe szerepének fontosságát állította. A város és a falu közti ellentétek feloldását a közvetítői kereskedelem kiiktatásától remélte. A vármegyék székhelyén gazdasági iskolák megteremtését, a tehetséges, de kevésbé tehetős gyermekeknek, pedig államköltségen való középiskolai taníttatását szorgalmazta. A jelölt programjában már a zsidókérdés is hangsúlyt kapott. A zsidók által betöltött állásokat kinevelt keresztényekkel kívánta betölteni, mindenfajta pogrom nélkül, „kulturalapon" kezelve. Dräxler a nemzeti hadsereg megteremtésének, progresszív adóreform bevezetésének, a munkásbiztosító pénztárak államosításának, ipar és földmíves kamarák felállításának, a tisztviselői réteg helyzetrendezésének ígéretével zárta programbeszédét.

31 A választókerületi keresztényszocialisták „városi szárnya" - első számú jelöltjük visszalépését követően - csak némi tanácstalanságot mutatva találta meg újabb jelöltjét Jeszenszky Kálmán apátplébános személyében. A feltűnően részrehajló gyakorlatot folytató Nógrádi Hírlap így tudósította olvasóit az eseményről: „Örömmel regisztrálhatjuk azt az eseményt, hogy politikai vezérférfiaink rábeszélésének és a szavazó polgárok bizalmának engedve, Jeszenszky Kálmán apátplébános vállalja a keresztény nemzeti egyesülés programjával a képviselőjelöltséget. [...] Jeszenszky fellépése eldöntötte a választás eredményét. Személyében nem láthatják azt a politikai exponáltságot, amely a választási küzdelmet a közelmúltban megnehezítette. Előttünk A vármegyeháza nagyterme mellett még a szomszéd termet is meg kellett nyitni a résztvevők előtt. NH 1920/ 1. sz. A Friedrich István vezette Keresztény Nemzeti Párt és a Haller István vezette Keresztény Szocialista Gazdasági Párt 1919. október 23-i egyesülését követően, a választókerületi keresztényszocialista pártszervezet már a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt szervezeteként működött tovább. NH 1919/1. sz. 74