Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nógrád megyei volt nyilas párttagok az állambiztonsági szervek látókörében

dalomban való szerepvállalását sokkal inkább rendszerellenességük, elégedetlenségük motiválhatta. Az állambiztonság egy 1958-as értékelése szerint: „Jellemző a volt nyilasokra, hogy a járási, városi, községi „Forradalmi Bizottságokban, Tanácsokban igyekeztek befurakodni. Sokan (voltak a) fegyveres nemzetőrség tagjai."

33 Egy 1957-es jelentés a volt pártok tagjainak forradalmi szerepvállalása alapján a következő értékelést adja: „Forradalmi bizottságokba a legtöbb helyen volt kisgazda vezetőket választottak meg elnöknek. Üzemekben, városokban a forradalmi bizottságokban jelentős szerepet játszottak a volt szociáldemokrata vezetők. De egyéb jobboldali vezetők is. Munkástanácsokba jelentős szerephez jutottak volt nyilasok. Ez általában keverve volt, de általában így osztódott meg a volt pártok vezetőinek elhelyezkedése."

34 Maga az idézett jelentés is elismeri hogy a forradalom különböző testületeibe választották illetve delegálták a tagokat és vezetőket a bizalmi elv alapján, ismerve azok emberi és szakmai kvalitásait. A megválasztott volt nyilas munkástanácsi illetve forradalminemzeti bizottsági tagok többsége - függetlenül egykori pártállásukra, amiről vagy tudtak választóik, vagy nem - a környezetük által megbecsült, elismert személy volt. Salgótarjánban két volt nyilaspárti név merült fel az '56-os történések kapcsán. Az egyik Trezsnyik Ferencé, akit az Acélárugyár üzemi munkástanácsának elnökhelyettesévé majd titkárává, illetve az igazgatótanács elnökévé választottak. Trezsnyik Ferenc acélgyári dróthúzó 1943-tól nyolc hónapig, 1944. elejéig volt a Nyilaskeresztes Párt egyszerű tagja.

35 Múltjának ezt a rövid epizódját 1956. novemberében propaganda-eszközként használták fel az acélgyári munkástanács ellen.

36 Szabó János egykori nyilas városvezetőt a Lakáskarbantartó Szövetkezet munkástanácsának elnökévé választották.

37 Más salgótarjáni volt nyilast, aki valamelyik forradalmi testületben szerepet játszott volna, nem neveznek meg a nyilvántartásban. Zagyvapálfalván, azon belül is a helyi üveggyárban (akkori közkeletű nevén, a táblaüveggyárban) különösen nagy számban voltak 1944-ig nyilas párttagok, nem meglepő, hogy közülük többen kerültek be a síküveggyár munkástanácsába.

38 A bányagépgyár ideiglenes munkástanácsának elnöke szintén egykori párttag volt, őt a megyei Nemzeti Bizottságba is beválasztották.

39 Balassagyarmaton volt nyilasok által betöltött fontosabb pozícióról nincs tudomásunk, a forrásban három név szerepel, eeyikük „aktív", egy másik „bekapcsolódott az eseményekbe", a harmadik röplapozott. Több volt nyilas párttagot választottak be Patak, Hont, Szügy, Mohóra, Nógrád forradalmi vezető testületeibe.

41 Patakon a helyi népfront elnöke lett a Forradalmi Tanács 33 ÁSZTL. Objektum-dosszié. Összefoglaló jelentés, Salgótarján, 1958. 08. 23., 98. 34 Uo. Jelentés. Salgótarján, 1957. 05. 22., 201. 35 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk. Á. Varga László. Salgótarján, 1996., 62. 36

NTM. Dokumentumtár. 1992.1.2. 37 ÁSZTL. Objektum-dosszié. Összefoglaló jelentés, Salgótarján, 1958. 08. 23., 107. 38 Uo. 105-106. 39 Uo. 106. 40 Uo. 108. 41 Uo. 100-101. 60