Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)
Kiállítások - Balogh Zoltán: Út a forradalomba – A mindennapok és a közélet emlékei Nógrádban 1945–1956. 1956-os emlékkiállítás a Nógrádi Történeti Múzeumban
góbányai bányász szakszervezet emlékzászlaja, egyik oldalán a bányászat jelképeivel: a bányaméccsel és a bányászjelvénnyel, valamint a bányászok „Jó szerencsét" köszönésével. A másik oldalán felül a „Szocializmusért", alul a „Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezete Salgóbánya" felirat egy csillét toló bányász hímzett alakját fogja közre. „Munkával harcolunk a szocializmusért" hirdeti a rónai bányaüzem pártszervezetének zászlaja. A korszak egyik meghatározó jelmondatát, Sztálin elhíresült mondását hímezték a Salgótarjáni Öblösüveggyár MDP szervezetének zászlajára: „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga". A munkaversenyek emlékét idézi fel az az emlékzászló, amelyet „Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára" adományozott a MDP Nógrád megyei VB a felszabadulási munkaversenyben legjobb eredményt elért üzemnek. A hatást tovább fokozza két, szintén vörösre festett paravánra helyezett nagyméretű plakát, az egyik a DISZ alakuló kongresszusát, a másik az MDP második kongreszszusát propagálja. A blokkhoz tartozó vitrinben levő brosúrákon a rendszer ellenségképei közül jelenik meg néhány. Itt található több, jellemzően állami, fegyveres szolgálatért adott kitüntetés mellett egy karóra, melyet Farkas Mihály honvédelmi miniszter ajándékozott egy nógrádi származású sofőrjének annak szolgálati ideje leteltével. Fölötte a Sztálin temetése napján Salgótarjánban tartott gyászgyűlésről készült fénykép látható. Egy másik vitrinben egy „hithű" páltfunkcionárius íróasztalát rekonstruáltuk korabeli nippekkel, használati tárgyakkal, dokumentumokkal. Néprajzi szempontból is figyelmet érdemel az a nógrádi pásztor fafaragók és a hadifogolymunkák hagyományait idéző Kisterenyéről származó faragott tintatartó, amelyet 1945-ben készítettek. A felszabadulási jelenetet megörökítő műtárgyon szovjet katona üdvözli a háború végét ünneplő lakosságot: kezet ráz egy férfival, aki mögött egy asszony és egy zászlót lengető kisfiú áll. Vörös csillag és békegalamb őrzi a várva várt békét. A kiállítás következő, „Kultúrát a népnek" jelszavú blokkjában többek között az ideológia által diktált ünnepeket megidéző plakátok, és egy festmény látható. Utóbbi, Molnár László Géza alkotása az „1952. április negyedike Salgótarjánban", mai szemmel az egyik leggroteszkebbül ható műtárgy. A művész Salgótarján korabeli ünnepségeinek jellegzetes helyszínét, a vasútállomás előtti teret festette meg, valószínűleg a helyi pártvezetés megrendelésére. A megrendelő ugyanis a Meszes-hegyen az 1930-as években létrehozott Kálvária-stációkat, valamint a hegy oldalában kialakított Nagy- Magyarország térképét kihagyatta az alkotásról. A kiállításnak ebben a részében is felhasználtuk a versenyzászlók atmoszférateremtő hatását, itt jobbára üzemek párt- és DISZ- alapszervezeteinek zászlai, MHK- próba teljesítéséért járó és sportrendezvények zászlai szerepelnek Ebben a blokkban a rendszer felülről irányított tömegmozgalmaira és tömegszervezeteire is utalunk, legnagyobb számban az úttörőmozgalmat idéző műtárgyak kerültek kiállításra. Közülük a salgótarjáni 5196. számú Rákosi Mátyás Úttörőcsapat zászlaja emelendő ki. Kuriózum a gyermekek korai ideológiai nevelését is szolgáló „Építjük a szocializmust" nevű társasjáték. A kiállítás direkt ideológiai töltetű első részéből a második részbe való átvezetésnek szántuk az ötvenes évek talán legpozitívabb oldalának, az országosan és helyileg is sikeres sportéletnek a felvillantását. Többek között az NB I-ben a „Vidék legjobb csapata" címet első ízben elnyert, 1956-os SBTC labdarúgó csapat tablója nyert itt elhelyezést. A kiállítás 1956-os forradalmat megjelenítő nagyobb szerkezeti egysége előtt a korabeli mindennapok hangulatát idézzük fel életképekkel, salgótarjáni városképekkel. A korszak jellemző viseletének néhány darabját: lódenkabátot, micisapkát, bakancsot 248